A cöliákia vagy más néven lisztérzékenység, a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó egyik megbetegedése, amelyet a valódi gabonafélékben található növényi fehérje, a glutén vált ki, az erre érzékeny embereknél. A cöliákia (gluténszenzitív enteropathia) jelentkezhet már csecsemőkorban, de hosszú időn át lappanghat is, kései felismerése pedig súlyos felszívódási zavarokhoz és tápanyaghiányhoz vezethet. A gluténnal összefüggő betegségek mindegyike meglehetősen összetett, az egész szervezetet érintő problémát jelent. A tünetek rendkívül változatosak lehetnek, és bármely életkorban jelentkezhetnek.

 A hazai népességnek nagyjából egy százaléka érzékeny a gluténra, mely gyakoriságban genetikai tényezők is meghatározóak. Az emberek egy része öröklött glukénérzékenységre való hajlammal rendelkezik és mivel öröklődő betegségről van szó, így ha a családban már van cöliákiás beteg, nagyobb a valószínűsége, hogy a többi családtagnál is megjelenik a betegség. A hajlamot egy antigén kombináció (HLA DQ2 és a DQ8) okozza, ez a cöliákiás megbetegedéssel küzdő emberek 95 százalékában megtalálható. A cöliákia gyakran más autoimmun betegségekkel is társul.

A glutén az a tárolófehérje, mely az összes valódi gabonafélében megtalálható. A komplex és nagy molekulasúlyú tároló fehérjének két nagyobb komponense a búzában a gliadin és a glutenin, a rozsban a szekalin, az árpában a hordein. A gliadin maga is több részből áll, alfa, béta és gamma láncra bontható.

Tavaszi árpa
Tavaszi árpa

A cöliákia gyakorlatilag egy autoimmun betegség, amely a glutén komplex fehérje egyik alkotójára, az alfa-gliadin láncra adott allergiás immunválasz. A szervezet idegenként ismeri fel ezt az alkotóelemet. Az immunválasz ellenanyagok termelésével, immunsejtek megjelenésével és felszaporodásával jár.  Az immunsejtek megjelenése mellett az immunválaszban szereplő gyulladásos mediátorok is nagy mennyiségben jelennek meg a bélfalban, így okozva állandó gyulladást. A bélnyálkahártya elveszti redőzöttségét, gyulladt felülete elnyákosodik, ellaposodik, fénye megfakul, elszürkül. Súlyos zavart szenved a hasznos tápanyagok felszívódása, míg a toxikus, már kiválasztásra került anyagok viszont, visszaáramlanak a keringésbe, mivel a bélfal átjárhatóvá válik, elveszti eredeti funkcióit. Zavart szenved a bélfal mélyebb rétegében lévő, enzimtermelésért felelős sejtállomány is.

A lakosság körében viszont egyre többen panaszkodnak arra, hogy glutén tartalmú ételek fogyasztását követően kellemetlen hasi tüneteket észlelnek, mint például a hasmenés vagy a zsíros széklet, görcsök, fejfájás és bőrkiütések is előfordulhatnak.

Az egyre gyakrabban tapasztalt „szekunder, azaz másodlagos gluténérzékenység” mögött, a kiváltó ok nem a gluténban található gliadin lánc, hanem olyan oki tényezők, melyek a vékonybél enzimtermelő rétegét és a nyálkahártyát károsítják autoimmun betegség kialakulása nélkül. Ilyen oki tényező lehet egy jelentős bélflóra eltolódás vagy diszbiózis, a vékonybél nyálkahártyában található enzimtermelő mirigyek csökkent működése, ételallergia, az ételben lévő adalékanyagok károsító hatása, vagy egyéb többfaktoros tényező. Mivel többféle kiváltó oka lehet, sokkal gyakoribb az előfordulása a társadalomban, mint a cöliákiának.  Egy jelentős különbség a cöliákiával szemben tehát, hogy ilyenkor nincsen autoimmun allergiás reakció a glutén összetevővel szemben, de más típusú intolerancia is megjelenhet. Ez egyben azt is jelenti, hogy bár átmenetileg jelentkezhetnek emésztési zavarok, puffadás, hasmenés, hasi görcsök vagy egyéb tünetek, mégsem jön létre a bélnyálkahártya maradandó, csak átmeneti károsodása.

Vékonybél
Vékonybél

Az enzimhiányból eredően az emésztés nem az enzimatikus hasítással zajlik, hanem erjedéses, gázképződéssel, görcsökkel, esetenként jelentős hasmenéssel vagy pont ellenkezőleg krónikus székrekedéssel járó módon zajlik. Jellemző, hogy nem egyféle, hanem több enzim termelése is zavart szenved így többféle enzimhiányhoz köthető panasz pl. tejcukor intolerancia, egyszerre jelentkezik.  Szekunder intolerancia, az egy egyén életében többször előfordulhat, de amennyiben az elsődleges károsodást okozó tényezőt megszüntetjük vagy kiiktatjuk, akkor a másodlagos probléma is megoldódik, azaz ez, a másodlagos gluténérzékenység, helyreállítható.  Az elsődleges kiváltó ok megszüntetése mellett, az átmeneti időszakban érdemes az emésztést megkönnyíteni, olyan enzim komplex-szel, mely tehermentesíti az érintett bélszakaszt.

Vékonybelek
Vékonybelek

Cöliákia esetén kötelező a szigorú gluténmentes diéta betartása egy életen keresztül. Szekunder gluténérzékenység esetében, javasolt az átmeneti időszakban gluténmentes diétát tartani, az adalékanyagok fogyasztásának mellőzése és kiszűrése, félkész ételek fogyasztásának elhagyása, a bélflóra helyreállítása, enzim hiányból adódó intoleranciák kezelése enzimpótlással. Erre ma már több megoldás is létezik, pl. a laktáz enzim többféle hatáserősségben és formában áll rendelkezésre, de van lehetőség komplex enzim készítmény használatára is. Az aspergillus oryzae és niger gombafélékből kivonható minden olyan „vegán” enzim, mely szükséges a csökkent enzimelválasztásból eredő emésztési zavarok átmeneti megoldására és pótlására.

Aspergillus oryzae
Aspergillus oryzae

(X)

https://citynews.hu/wp-content/uploads/2019/05/Aspergillus-Spore-electron-microscope-image-by-Bergie81.jpghttps://citynews.hu/wp-content/uploads/2019/05/Aspergillus-Spore-electron-microscope-image-by-Bergie81-150x150.jpgNews CityEgészségautoimmun betegség,cölikália,emésztésA cöliákia vagy más néven lisztérzékenység, a vékonybél krónikus, felszívódási zavarokkal járó egyik megbetegedése, amelyet a valódi gabonafélékben található növényi fehérje, a glutén vált ki, az erre érzékeny embereknél. A cöliákia (gluténszenzitív enteropathia) jelentkezhet már csecsemőkorban, de hosszú időn át lappanghat is, kései felismerése pedig súlyos felszívódási zavarokhoz és...