Filmezni mindenki szeret, ám manapság már inkább a látványra hajtanak a rendezők és a mondanivaló kicsit háttérbe szorul. Viszont az 60-70-80-as években szenzációs filmeket gyártottak, amik sokszor ugyan egyszerűek voltak, de minden esetben nagyon humorosak. Ezeket a vígjátékokat, szatírákat sose felejtjük el, ha egyszer megnéztük őket.

Kétség nélkül a legzseniálisabb szatírákat, vígjátékokat a „csehszlovákok” gyártották anno. Nincs olyan ember a földön, aki ne tudott volna párhuzamot vonni az emberi élet egyszerűsége és a saját kis világa között. Hogy miért? Mert mindig őszinte iróniával fűszerezve tárták elénk a tükröt.

Nap, széna-trilógia

Ez egy zseniális, három részes filmsorozat, mely a Nap, széna, eper (1984), Nap, széna és pár pofon (1988) és a Nap, széna, erotika (1991) részekből áll. Klasszikus jelenet a második részből, amikor a nagydarab asszony felpofozza a lányát, majd az, az ütés hatására beleesik a lavórba. A mai napig MEM-ek tömkelegét ihleti meg ez a pár másodperces képsor. Ez a film, ami egy idilli cseh falucskában játszódik. Ott, ahol a szereplők élik a kis megszokott, tökéletesen hétköznapi életüket: a nagymama óbégat az udvarra kitett ágyában, hatalmas lánya unja a férjét és veszekszik a családjával, a falu két bombázója pedig folyamatosan összekap a közös pasin. Ha még nem láttad, azonnal pótold, mert rengeteg vidám pillanatot adnak ezek a filmek. Kihagyhatatlanok!

Sörgyári Capriccio (1980)

Szintén csehszlovák alkotás ez a játékfilm is. Ha meghalljuk a címét egyből eszünkbe jut az apróhirdetéses jelenet, miszerint : „Unatkozik? Vásároljon mosómedvét!”. A film a húszas évek elején játszódik egy vidám kisvárosban, ahol az emberi közvetlenség varázslatos légköre uralkodik. A sörgyár fiatal gondnoka, Francin rádiót vesz és ez a nagyszerű találmány bebizonyítja az embereknek: eljött a “lerövidítések” korszaka: minden közelebb került, csökkennek a távolságok. A cég gépkocsit vásárol a lovak helyett, Pepin lefűrészeli az asztal lábait, Mariska pedig divatos, rövidre vágatja combig érő haját. Új világ kezdődött, új világ köszöntött be.

Szigorúan ellenőrzött vonatok (1966)

Jiří Menzel rendezte, szintén csehszlovák film, amiben is Milos a főszereplő, a német megszállás idején lép először szolgálatba a kis vidéki vasútállomáson. A hallgatag fiatalember megismerkedik az állomásfőnökkel, aki ideje nagy részét legszívesebben galambjai körében tölti. Kollégája még Hubická forgalmista, aki roppant sikeres nőcsábász. Milos Tapicka forgalmista szerelmes Másába, a fiatal kalauznőbe. Az ő állomásukon haladnak át a szigorúan ellenőrzött katonai vonatok a frontra, mivel a partizánok felrobbantották a németek egyik hadianyag szállítmányát és megrongálták a vasútvonalat. Tapicka forgalmista egyik pillanatról a másikra, minden félelem nélkül lesz főszereplője egy titkos küldetésnek, a háború kellős közepén. A történet komolyságát, az emberi felkészületlenséget, csodálatosan mintázza a groteszk, abszurd humor.

Keleti szomszédaink mellett azért a nyugat se volt rest a filmezés aranykorszakában. Számunkra top kategóriásak a brit Moty Python vígjátékok is. Az örökzöld mozgófilmek még ma is segítenek megérteni az emberi butaság és leleményesség összefüggéseit, mindezt úgy, hogy közben felébredve képesek vagyunk önfeledten nevetni, akár saját magunkon is.

Gyalog galopp (1975)

A film főszereplője Artúr, a britek királya, aki azt a feladatot kapja Istentől, hogy kutassa fel a Szent Grált. Egy ilyen horderejű küldetés kooperatív munkát igényel, ezért Artúr maga köré gyűjti Albion (fél) tökös lovagjait, Sir Bedevere-t, a tudóst, a szűzies Sir Galahadot, a bátor Sir Lancelotot és Sir Robint, aki nem olyan bátor, mint Sir Lancelot. A Kerekasztal lovagjai felkerekednek hát, hogy megannyi kalandot átvészelve megszerezzék a menő poharat. Két kultikus jelenet is van a filmben, például, amikor Artúr a Fekete Lovaggal párbajozik, akinek minden végtagját levágja, de ő még akkor sem adja fel a küzdelmet, valamint a „Nyúlon túl? Nem, a nyúl az vén, hülye buzeráns” jelenet, amikor egy kisállattól rettegnek.1ce1c63843618c0c4f2d54b92c98f96f

Brian élete (1979)

A bibliai időkben járunk, azon belül is Júdeában, ott és akkor, amikor Jézus született. Vele szinte egy időben és egészen a közelében megszületik egy másik gyermek is, Brian. Róla a napkeleti bölcsek tévedésből azt hiszik, hogy ő a megváltó. Brian élete ettől a perctől kezdve tévedések és félreértések sorozata. Júdea ekkoriban forrong: zsidók harcolnak a szabadságért, a rómaiak és egymás ellen is. Brian közelebbi kapcsolatba kerül az egyik elvakult, ám annál ambiciózusabb lázadó csapattal, méghozzá Judith, a szépséges, ám elhivatottan feminista forradalmárlány révén.

Ominózus jelenet, amikor a Pilátus barátjának nevét mondja a katonái előtt, akik nem bírják ki röhögés nélkül. Majd amikor azt hiszik, hogy Fikusz Kukisz után nem jöhet rosszabb, hallják, hogy van ám egy felesége is…

Amarcord (1973)

Ez a film egy olasz-francia klasszikus, ami elsőre elég zagyva filmnek tűnhet, de rendkívül szórakoztató. A harmincas évek Olaszországában járunk, ahol egyre jobban elterjed a fasizmus. Az Adriai-tenger partján fekvő kisvárosban él Titta, a nagyra nőtt kamasz, aki a felnőtté válás megannyi problémájával küszködik. Az élet leginkább a kisváros utcáin zajlik, melyeken mindenki megfordul, aki él és mozog. Ott van a városka szexbombája, akiről minden férfi álmodik, az ügyvéd, az utcalány, a gigantikus mellű trafikosnő, a fagylaltos, a fasiszta pártvezér, mindenféle hóbortos emberek. Ez a csoda, a világhírű rendező, Federico Fellini önéletrajzi ihletésű filmje. Korhatáros film, de minden oka meg is van rá. Híres jelenet, amikor a férfi a fa tetejéről ordítja megállás nélkül, hogy: „Nőt akaroooook!”

Végezetül a film, ami a legkedvesebb nekünk, magyaroknak…

A tanú (1969)

Bacsó Péter rendezte filmet 10 évig pihentették a bemutatás előtt. A főszereplő Pelikán József hithű kommunista, aki végig harcolta elvbarátaival a vészterhes éveket. Most, győzelmük után, a személyi kultusz idején, gátőrként is elkötelezett munkát végez. Lecsap az orvhorgászra, akiről kiderül, régi barátja és harcostársa, Dániel Zoltán, a jelenlegi miniszter. Ez a kedves barát buktatja le akaratán kívül, amikor feketevágás miatt megjelenik a hatóság. Pelikán börtönbe kerül, ahonnan furcsa mód, egyre magasabb beosztásba helyezik. Ő lesz a vidámpark, az uszoda, majd később egy narancstermelő gazdaság igazgatója. Természetesen mindez nem ajándék. Virág elvtárs minden alkalommal hangsúlyozza, hogy egyszer még kérnek Pelikántól valamit. És ez az egyszer el is érkezik, amikor Dániel Zoltánt koholt vádakkal letartóztatják.

Szenzációs színészek, szenzációs poénok. Mindenkinek egyből beugrik a magyar narancs kifejezés, ami kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a miénk. Egy örök klasszikus, ami segít megismerni saját történelmünk kifigurázott kockáink keresztül, az igazságot, a tehetetlenséget, a korban feszülő egy helyben topogást. Mert, hogy is mondja a film?  „Mi ez? Bástya elvtársat már meg sem akarják gyilkolni? Én már szart érek?!”

7ab31ea0f391204c2dbb2cb1cae0f3fe

Szerző: Zsidákovits Lulu Dóra

https://citynews.hu/wp-content/uploads/2018/05/photo-1440404653325-ab127d49abc1.jpghttps://citynews.hu/wp-content/uploads/2018/05/photo-1440404653325-ab127d49abc1-150x150.jpgNews CitySzínesemlékek,kötelező,kultfilmFilmezni mindenki szeret, ám manapság már inkább a látványra hajtanak a rendezők és a mondanivaló kicsit háttérbe szorul. Viszont az 60-70-80-as években szenzációs filmeket gyártottak, amik sokszor ugyan egyszerűek voltak, de minden esetben nagyon humorosak. Ezeket a vígjátékokat, szatírákat sose felejtjük el, ha egyszer megnéztük őket. Kétség nélkül a legzseniálisabb...