Hazánkban 2009-től kezdve tartják meg minden évben, június 13-án a magyar feltalálók napját. Az 1989-ben megalapított Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) ekkor volt a 20. évfordulója, ami remek alkalom volt arra, hogy méltán híres, magyar feltalálóink igazi, saját „napot” kapjanak végre. A dátum mellett szólt a magyarok egyik legnagyobb találmányának napvilágra kerülése is, ugyanis anno, 1941. június 13-án jelentette be az első magyar Nobel-díjas, Szent-Györgyi Albert biokémikus a C-vitamin felfedezését.

A magyarok rendkívül tehetséges feltalálókkal büszkélkedhetnek, és olyan felfedezések, találmányok vannak a tarsolyukban, amikről talán sokan nem is gondolnák, hogy a mi nagyjaink fejéből pattantak ki.

  1. Golyóstoll – Bíró László József

A golyóstoll (régies nevén Bíró-toll) a leggyakrabban használt íróeszközök egyike. Egy viszkózus tintával töltött hengerforma tartályból és egy annak végét lezáró, általában sárgarézből, acélból vagy wolframkarbidból készült, egy milliméter körüli átmérőjű gömbből áll. A toll hegyét a papíron végig húzva a forgó gömb kijuttatja a tintát, ami majdnem azonnal megszárad. Mivel ezek olcsóbbak, gazdaságosabbak és praktikusabbak voltak az elődeiknél, így gyorsan átvették a töltőtollak helyét. Gyártásuk hosszas kísérletezés útján történt és sok feljegyzés szerepel arról, hogy már korábban mások is próbálkoztak a prototípusok kifejlesztésével, „szerencsére” sikertelenül.

  1. Rubik-kocka – Rubik Ernő

Rubik Ernő 1974-ben találta fel a Rubik-kockát, majd 1975-ben kérte a szabadalmaztatását. Kezdetben a 2x2x2-es kocka megalkotását tűzte ki célul. Komolyabb problémája akkor akadt, amikor ki kellett kidolgoznia, hogy a kocka hogyan forgatható el mindhárom tengelye körül. Először gumigyűrűkkel és mágneses rögzítéssel próbálkozott. Végül a kockaelemek egyedi kialakítását látta a legoptimálisabbnak, hiszen így azok képesek voltak egymást stabil módon összetartani, úgy, hogy közben egymáson is könnyen el tudtak csúszni.

Később az oldalak eltérő színeket kaptak, hogy jobban lehessen látni, ahogy egymáshoz képest elmozdulnak. Találmányát “Bűvöskocka” névre keresztelte, de 1980-ban az Ideal Toy Corporation Rubik kockára keresztelte át.

  1. Floppy lemez – Jánosi Marcell

Jánosi Marcell magyar gépészmérnök és konstruktőr. A mikroflopi feltalálója. A hajlékonylemez (flopilemez vagy floppy) egy adattároló eszköz, ami egy mágnesezhető felületű vékony, hajlékony lemezből és egy azt védő négyszögletes, keményebb műanyag tokból áll. Viszont nem ez a floppy terjedt el, ugyanis, amikor a szabadalmi idő lejárt Jánosi nem hosszabbította meg azt, így lényegében bárki felhasználhatta találmányát. A japánok pedig gyorsan le is csaptak a lehetőségre és előállították, a Jánosiéra legjobban hasonlító floppyt.

floppy-disk-1219954_960_720

  1. Hangosfilm – Mihály Dénes

Mihály Dénes (1894-1953) a Műegyetemen szerezte meg a gépészmérnöki oklevelét. Középiskolás korában könyvei jelentek meg az automobilról és a motorkerékpárokról. Az egyetem elvégzése után a Telefongyárban kezdte meg a távolbalátással kapcsolatos kísérleteit. Legelső távolbalátó elgondolása az 1919-ben megszületett “Telehor” volt, amely képes volt állóképek közvetítésére több kilométeres távolságra. 1924-től a berlini Allgemeine Elektrizitäts-Gesellschaftnál folytatta kutatásait az állóképek, majd később a mozgóképek átvitelére vonatkozóan. 1929. március 8-án sikerült először a világon mozgó televíziós közvetítést adnia. A televíziós készülékek gyártására vállalatot alapított “TELEHOR AG” néven.

  1. Szódavíz – Jedlik Ányos

A szódavíz (másként szikvíz) nyomás alatt lévő szénsavas ital.

Csak olyan terméket szabad szódavíznek nevezni, amely szifonfejes palackba, vagy szifonfejes felvezető szárral ellátott szikvizes ballonba van töltve. A szódavíz nagy szén-dioxiddal telített ivóvíz, amelynek Magyarországon való gyártását Jedlik Ányos dolgozta ki. Kezdetben üvegpalackokban árulták. A 20. század második felében jelentek a fémből készült palackok (szifonok), amelyekben a szén-dioxidot és a nyomást a rászerelhető patron tartalma adja.

  1. Sorvetőgép – Kühne Ede

Kühne Ede, a magyar mezőgazdaságigép-gyártás megteremtője. Egy állásajánlattal kezdődött minden. Odesszából kapott lehetőséget azzal a feltétellel, hogy odautazása előtt tökéletesítse mezőgazdasági gépekkel kapcsolatos ismereteit. Ebből a célból érkezett Magyarországra, Mosonba, a Pabst és Krauss-féle “Mezőgazdasági Gépek és Szerszámok Állandó Kiállítása” nevű gépjavító műhelybe, amelynek részben az volt a feladata, hogy az akkor még alig ismert gazdasági gépeket népszerűsítse. A Pabs és Krauss-féle vállalat 1863 decemberében megszűnt és az ifjú Kühne Ede és német barátja, Ludwig Róbert megvásárolta az üzemet. A legsikeresebb, leggyakrabban díjazott termékei a sorvetőgépek voltak. 1890-ben készült el a Hungária Drill tízezredik példánya, és ebben az évben mutatták be ennek továbbfejlesztett változatát, a Hungária Balance Drillt, amellyel dimbes-dombos vidéken is jól lehetett vetni.

  1. Helikopter – Asbóth Oszkár

Asbóth Oszkár 1917-ben, az első világ-háború alatt Kármán Tódor, Petróczy István és Zurovetz Vilmossal dolgozott együtt a helikopter megtervezésén. A háború után több évi kísérletezés után megépítette az Asbóth-féle helikoptert, mely számos külföldi szakértő jelenlétében 1928. szeptember 9-én szállt fel egyhelyből, függőleges irányban és nagy magasságba elsőként a világon. Gépe vízszintes irányban is kormányozható volt és a repülés történetében ez volt az első eset, hogy egy emelőcsavaros, rotoros repülőszerkezet tartósan, jól kormányozhatóan és szabadon tudott repülni.

  1. Telefonközpont – Puskás Tivadar

A telefonközpont egy olyan szerkezet, amely szükség szerint összekapcsolja a telefonkészülékeket vagy más telefonközpontból érkező hívásokat is kapcsol. A távbeszélő feltalálásakor még nem volt igény telefonközpontok létrehozására.  Puskás értesült arról, hogy Amerikában van egy új találmány, a telefon. Rájött, hogy telefonközpontot kell alkotnia, így Amerikába ment. Az első telefonközpont 1878-ban New Haven-ben (Connecticut) működött. A következő évben Puskás Párizsban épített egy telefonközpontot. A találmány itt is bevált. Magyarországon az első telefonközpont Budapesten 1881. május 1-től működött Puskás Tivadar öccse, Puskás Ferenc úttörő vállalkozásában.

  1. Első színes Tv – Goldmark Péter Károly

1940-ben, Goldmárk nevéhez fűződött az első színes televíziós adás megvalósítása, az első készülék megalkotása. A második világháború alatt haditechnikai feladatokban jeleskedett és a német radarok működését zavaró berendezéseket készített. Műholdak és kábelrendszer összekapcsolásával egész Észak-Amerikára kiterjedő, a televíziós oktatás széles körű elterjesztését, sajtóanyagok, moziműsorok továbbítását lehetővé tevő televíziós hálózatot fejlesztett ki. 1954 és 1972 között a világ egyik legjelentősebb elektronikai társasága, a CBS igazgatója lehetett.

  1. Csuklós busz – Rózsa László, Lassú Gábor, Színi Béla

Amint az első autók megjelentek, a mérnökök máris nekiláttak a sok embert szállító buszok megépítésének. Nagyjából fél évszázaddal később már egyértelművé vált, hogy ezek a buszok túl kicsik az nagy lakosságszámú városokba. Az angolok emeletes buszokat készítettek, a magyarok pedig (Rózsa László, Lassú Gábor és Színi Béla) feltalálták a csuklós buszt. Először azzal próbálkoztak, hogy a buszokra utánfutót kapcsoltak, de ez nem vált be. Rengeteg munkával végül megoldották, hogy egy ilyen hosszú jármű is elférjen a város szűkebb útjain. Ehhez kellett a csuklósítás, hogy biztonságosan tudjon kanyarodni a busz. A magyar tervezők mindezt úgy oldották meg, hogy levágták egy Ikarus 60-as busz farát, aztán rászerelték egy másik busz hátsó részét. Megelőzve a Mercedest és a világ összes nagyhírű járműgyárát, 1960-ban elindult az első csuklós busz Budapesten. A buszból 267 darab készült, de mára már egy sem maradt.

Szerző: Zsidákovits Lulu Dóra

https://citynews.hu/wp-content/uploads/2018/05/light-bulbs-1875384_960_720.jpghttps://citynews.hu/wp-content/uploads/2018/05/light-bulbs-1875384_960_720-150x150.jpgNews CityKultúramagyarok,találmányok,világszenzációHazánkban 2009-től kezdve tartják meg minden évben, június 13-án a magyar feltalálók napját. Az 1989-ben megalapított Magyar Feltalálók Egyesületének (MAFE) ekkor volt a 20. évfordulója, ami remek alkalom volt arra, hogy méltán híres, magyar feltalálóink igazi, saját „napot” kapjanak végre. A dátum mellett szólt a magyarok egyik legnagyobb találmányának napvilágra...