Az újdonsült szülőknek meglehetősen nehéz eligazodni az aktuális védőoltások között. Éppen ezért, érdemes kihasználni a várandósság 9 hónapját, hogy képbe kerüljünk a legújabb oltási rendet illetően. Felelős szülőként nem lehet „mindegy”, hogy mikor és milyen szurit kap kisbabánk!

vaccination-2722937_1920

Először is: jó, ha tudjuk, hogy mire is való a védőoltás. Rengeteg fertőzéssel járó betegséget megfelelő higiéniával már lehet csökkenteni. A védőoltások viszont védelmet nyújtanak súlyosabb betegségek ellen is.

A védőoltások beadatását gyermekünk életkora határozza meg. Jobb, ha tudjuk, hogy az egyes oltásokat többször is ismételni kell a babák életében, mert a szervezetet a fejlődése során, egyszerűen „emlékeztetni” kell az adott betegségekkel szembeni védekezésre.

Magyarországon több olyan védőoltás van, amit gyermekünknek kötelezően be kell adatni.

Az ilyen kötelező oltások mellett minden szülőnek lehetősége van, külön térítés ellenében arra, hogy a gyerekorvosok, vagy védőnők által javasolt, alternatív kiegészítő védekezést is megadják gyermeküknek. Ezek a szurik is életmentőek lehetnek, azonban azért nem tartalmazza a kötelező oltási rend őket, mert országos méretű, járványszerű megbetegedéseket még soha nem regisztráltak felbukkanásuk kapcsán. Ilyen alternatív oltások például: rota vírus elleni vagy a meningococcus elleni védőoltások. A lehetőségekről érdemes tájékozódni a védőnői szolgálatnál.

Az egyik legfontosabb dolog, amit tudnunk kell szülőként a védőoltásokról, az, hogy mikor is kell megkapnia kisbabánknak.

A gyermekek, közvetlen születésük után kapják meg, még a kórházban a legelső úgynevezett BCG oltást. (ismertebb nevén TBC- tuberkulózis). Szerencsére ennek utólagos mellékhatásaival, tüneteivel nem nagyon találkozunk.

A következő DPTa+IPV+HIB védőoltást 2 hónaposan adják a babáknak. Ez esetben, 3-4 hónapos korban ismétlő oltásokra is szükség van. Ez az oltás a torokgyík, a szamárköhögés, a tetanusz, a gyermekbénulás és a gégefő-agyhártyagyulladás ellen ad védettséget.

Ugyanezt a DPTa+IPV+HIB oltást kapják meg a gyerekek 18 hónapos, 6 éves és 11 éves korukban is.

A kötelező védőoltásokról a védőnő tájékoztatását kell kérni!

 Mi vár minket az oltásokon és azután?

A babák még nem tudják, hogy mi vár rájuk.  Nincsenek tisztában azzal, hogy ez sajnos kisebb fájdalommal is járhat, így miután megkapták első oltásukat, nagy valószínűséggel sírni kezdenek. Pár szuri után előfordulhat, hogy tiltakoznak is ellene. Bármennyire is szívszorító, próbáljuk nyugtatni gyermekünket, elterelni a figyelmét. Oltás után általában a szúrás helye bepirosodik, megduzzad, fájhat.  Alkalmanként előfordulhat hőemelkedés valamint láz is. 

Hogy hogyan segíthetünk?

Ha az oltás helye bepirosodik, felduzzad és a hőemelkedés is jelentkezik akkor, a szuri nyomát borogassuk be hideg vizes kendővel és ha orvosunk is ajánlja, akkor kúpot valamint lázcsillapítót is adhatunk a babának. Szerencsére a duzzanat és a pirosodás pár nap alatt, vagy akár már másnapra eltűnhet.

Ha a tünetek nem akarnak megszűnni, akkor feltétlenül mutassuk meg gyermekünket orvosnak!

Szerző : MZs

https://citynews.hu/wp-content/uploads/2018/03/syringe-1974677_1920-1024x683.jpghttps://citynews.hu/wp-content/uploads/2018/03/syringe-1974677_1920-150x150.jpgNews CityEgészségfecskendő,oltás,trendAz újdonsült szülőknek meglehetősen nehéz eligazodni az aktuális védőoltások között. Éppen ezért, érdemes kihasználni a várandósság 9 hónapját, hogy képbe kerüljünk a legújabb oltási rendet illetően. Felelős szülőként nem lehet „mindegy”, hogy mikor és milyen szurit kap kisbabánk! Először is: jó, ha tudjuk, hogy mire is való a védőoltás. Rengeteg...