Egy, a megfelelő időben elhunyt pápa miatt vedelünk december 31-én? Vagy az antik rómaiak miatt? Vagy mert már nagyszüleink és szüleink is szilveszterkor nyúltak a pohár után? Utánajártunk.

A kereszténységben a szilveszter Szent Szilveszter pápa ünnepe. A IV. században élt egyházfő épp az év utolsó napján hunyt el. A szilveszteri mulatozás, féktelen evés-ivás szokása azonban jóval korábbi. Ez ugyanis a szaturnáliákra vezethető vissza. Ilyenkor a rabszolgák és uraik is egy asztalhoz ültek az ókorban. Az év végi iszogatás mozgó ünnep volt sokáig; volt, amikor vízkereszt környékén tartották. Később, a XVI. századig karácsonykor ünnepelték az újévet, amíg 1691-ben XII. Ince pápa ki nem hirdette, hogy az újév január 1-jén kezdődik.

A pápától függetlenül már az ókorban is népes számban gyűltek össze erre az ünnepre az emberek. Az óév búcsúztatása nem is történhet magányosan, hiszen a régi sérelmeket, hibákat, a bánatot egyedül nem lehet elfelejteni. A lárma, a hangos ünneplés, evés-ivás is mind társas tevékenység. A fogadkozásnak is csak úgy van értelme, ha van valaki, akinek elmondható.

Az ünnephez számtalan népi jóslat, időjárási megfigyelés, állattartási szokás és persze tilalmak kapcsolódnak. Protestáns vidékeken sokszor óévtemetést is rendeztek. Szokás volt még vidéken a nyájfordítás, amely azt jelentette, hogy a juhokat, állatokat felkeltették, hogy forduljanak a másik oldalukra. Ha ez sikerült, úgy tartották, hogy termékenyek lesznek a következő évben. Erdélyi hagyomány volt az óév kiharangozása és az újév énekléssel való köszöntése. Régen az év utolsó napjának álmaiból jósoltak az újévre vonatkozólag, ezért nem ártott a mulatozás mellett az alvásra is hagyni időt.

Az újévi első látogató is fontos volt; ha férfi volt a vendég, szerencsét hozott, ha nő, az szerencsétlenséget. A friss vízben való mosdásnak is nagy jelentősége volt ekkor. Egészséget hozott a mosakodás és szerencsét is. Aki reggel elsőként húzott vizet a kútból, az, úgy mondták, hogy elvitte az aranyvizet, azaz egész évben az ő oldalán fog állni a szerencse.

A zajongás, minél nagyobb lárma csapása az ártó erők távoltartását szolgálja. Amíg nem volt tűzijáték, addig a duda, karikás ostor, csengő, kolomp voltak a legismertebb eszközök a hangoskodásra. A minél nagyobb hangzavar hivatott ugyanis a rosszat, a bánatot, azaz az óévet teljesen elfelejteni, s utat nyitni a szebb, boldogabb újévnek. Így új reményekkel, tervekkel vághat bele mindenki az újévbe. A fogadkozás is arra vezethető vissza, hogy mindenki új lappal lépjen az újévbe. Ilyenkor szabadon le lehet tenni a terheket, s nyíltan megfogadható, hogy mi az, amit a következő évben jobban kell csinálni, ami az óévben nem működött jól.

Szerző: Sarnyai Tibor

 

https://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/12/szilveszter1-1024x538.jpghttps://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/12/szilveszter1-150x150.jpgNews CityÉletmódóév búcsúztatás,party,szilveszter,szilveszteri bulik,újévEgy, a megfelelő időben elhunyt pápa miatt vedelünk december 31-én? Vagy az antik rómaiak miatt? Vagy mert már nagyszüleink és szüleink is szilveszterkor nyúltak a pohár után? Utánajártunk. A kereszténységben a szilveszter Szent Szilveszter pápa ünnepe. A IV. században élt egyházfő épp az év utolsó napján hunyt el. A szilveszteri...