Nagyszüleink számára elképzelhetetlen volt a karácsony a kapcsolódó szokások nélkül. A téli időszakot a hihetetlen gazdag és színes népi hagyományvilágunk töltötte meg.  Ma már persze a legtöbbjét elhagytunk, csupán néhányan elevenítik fel régi korok kedves emlékeként. Ezeket szedtük most össze.

Adventi koszorú

Az adventi időszak Szent András napját követő vasárnaptól, vagyis november 30-tól kezdődik és négy héten át tart, Jézus születéséig. Várakozásunk jeléül pedig minden vasárnap egy-egy gyertyát gyújtunk a koszorún.

Luca széke

December 13-a, vagyis Luca napja a néphagyomány szerint gonoszjáró nap. Ekkor kezdték el kifaragni Luca székét, amelyet karácsony előestéjén fejeztek be. A babona szerint a 13 napon át, kilenc fából barkácsolt székre állva meg lehet pillantani a boszorkányokat, a széket tűzbe dobva pedig el is pusztítani őket.

Betlehemezés

Az első betlehemi játékokat 1223-ban Greccióban mutatták be, maga a hagyomány Szent Ferenc nevéhez fűződik. A többszereplős, énekes pásztorjáték arról kapta a nevét, hogy a Betlehemben történteket meséli el. Fő kelléke a jászol, amit a szereplők házról házra visznek magukkal.

Regölés

Egyes vidékeken talán még ma is tartják ezt a szokást, amely egyfajta pogány termékenységvarázslás. Karácsony másnapján, december 26-án, férfiak házról-házra jártak és hangos énekléssel, illetve még hangosabb furulyával, dobbal és lánccal köszöntötték a háziakat, bőséget és gazdagságot kívánva nekik.

Borszentelés

A borszentelésre Szent János napján, december 27-én került sor. Ezen a napon minden család bort vitt a templomba, amelyet a pap megáldott.  A szentelt bornak mágikus erőt tulajdonítottak, beteg embert, állatot gyógyítottak vele és hogy ne romoljon el a bor a hordókba is töltöttek belőle.

Aprószentek napi vesszőzés

December 28-án, vagyis aprószentek napján azokra a kisdedekre emlékeznek, akiket Heródes, Jézus keresése közben halálra ítélt. Ilyenkor a férfiak fűzfából készült vesszővel, illetve korbáccsal járják a falut, hogy gyengéden megcsapkodják az lányokat és asszonyokat, mondván, hogy hajdanán a fiúk szenvedtek, most a nőknek kell.

Karácsony böjtje

A karácsony böjtje, hamvazószerda és nagypéntek mellett a legszigorúbb böjti nap volt. Ilyenkor reggelire csupán kenyeret és olajba áztatott savanyú káposztát ettek elődeink.  A böjti ebéd rendszerint üres bableves és mákos guba volt, de még a vacsorán sem tálaltak állati eredetű ételt. Az ünnepi menüre pont ezért csupán az éjféli mise után került sor. A böjtöt VI. Pál pápa 1966-ban szűntette meg.

Karácsonyfa állítás

A fenyő feldíszítésének története egészen a XVI. századig nyúlik vissza. Úgy tartották, hogy a zöld fa elűzi a rossz szellemeket és cserébe egészséget és szerencsét hoz a ház lakóinak. Kezdetben fenyőgallyakat, később a kivágott fát állították a szoba közepére.  Eleinte kizárólag gyertyákat rögzítettek fel rá, később almával, dióval, valamint fából és textilből készült díszekkel dekorálták. Magyarországon csak a XIX. században terjedt el a karácsonyfa állításának szokása.

Szerző: bb

Forrás:

http://www.torzsasztal.com/

http://mno.hu/

http://www.magyarvagyok.hu/

http://www.agraroldal.hu/

https://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/12/karácsony.jpghttps://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/12/karácsony-150x150.jpgNews CitySzínesadvent,betlehemezés,karácsony,karácsonyfa,karácsonyi szokások,szent ünnepNagyszüleink számára elképzelhetetlen volt a karácsony a kapcsolódó szokások nélkül. A téli időszakot a hihetetlen gazdag és színes népi hagyományvilágunk töltötte meg.  Ma már persze a legtöbbjét elhagytunk, csupán néhányan elevenítik fel régi korok kedves emlékeként. Ezeket szedtük most össze. Adventi koszorú Az adventi időszak Szent András napját követő vasárnaptól, vagyis...