Alfred Nobel végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból részesedjenek a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai, valamint az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel kiérdemli a díjat – és a vele járó, jelenleg nyolcmillió svéd koronát (körülbelül 272 millió forintot). A Svéd Bank 1968-ban kezdeményezte, hogy legyen közgazdasági emlékdíj is. A norvég bizottság pedig, azóta évről évre dönt.

A leginkább politikai töltetű elismerést, a 2016-os Nobel-békedíjat Juan Manuel Santos kolumbiai elnök kapta. Az indoklás szerint azért, mert keményen dolgozott, hogy békét hozzon az 52 évnyi polgárháború után országának. Annak ellenére lett díjazott, hogy az általa kimunkált békét népe leszavazta a referendumon.

Az anyagkutatás terén elért elméleti eredményeiért három brit születésű tudós, David J. Thouless, valamint F. Duncan M. Haldane és J. Michael Kosterlitz kapta az idei fizikai Nobel-díjat. A Washingtoni Egyetem, a Princeton és a Brown Egyetem munkatársai az anyag szokatlan formáinak tanulmányozásával érdemelték ki az elismerést.

A kémiában a francia Jean-Pierre Sauvage, a brit J. Fraser Stoddart és a holland Bernard L. Feringa kutatásai nyomán egész molekuláris gépészeti eszköztár született, amely a tan teljesen újszerű alkalmazását teszi lehetővé. A kutatók kontrollálható mozgású molekulákat fejlesztettek ki, amelyek energia segítségével tudják végrehajtani feladataikat. A kémiai Nobel-díj idei kitüntetettjei az indoklás szerint új dimenzióba vezették a kémia tudományát.

A Nobel-emlékdíjat idén Oliver Hart, a Harvard Egyetem professzora és Bengt Holmström, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) professzora nyerte el a szerződéselméletek területén végzett tudományos munkájukért. Hart nagy-britanniai, míg Holström finnországi születésű – ahogy az USA-ban többen megjegyezték, voltaképp bevándorlók.

Ebben az évben a sejtkutatás területén elért eredményeiért Oszumi Josinori japán tudós érdemelte ki az orvosi-élettani Nobel-díjat. A tokiói műszaki egyetem molekuláris sejtbiológusa az autófágia mechanizmusainak felfedezéséért, vagyis a sejtekben zajló folyamat kutatásával nyert. Kutatása segít megérteni, mi történik a szervezetünkben a különböző betegségek, így a rák és a Parkinson-kór kialakulásakor.

A 2016-os irodalmi Nobel-díjra a szokottnál többet vártunk, a bizottság tíznapos csúszásba került. Az esélyesek listájának első helyén Ngugi Wa Thiong’o kenyai írót állt, majd Haruki Murakami és Alí Ahmad Sa’íd Asbar szír költő jött. A magyarok közül ketten lehettek várományosok: a fogadóirodák listája szerint Nádas Péter díja 25-szörös pénzt ért volna a rá fogadóknak, Krasznahorkai László pedig 20-szorosat. A díjat végül Bob Dylan kapta új költői képek és eszközök beemelésért az amerikai dalszerzői tradícióba.

Szerző: Sarnyai Tibor

https://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/10/nobel1.jpghttps://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/10/nobel1-150x150.jpgNews CityNagyvilágAlfred Nobel,Bob Dylan,Nobel díj,SvédországAlfred Nobel végrendeletében úgy rendelkezett, hogy vagyonának kamataiból részesedjenek a fizika, a kémia, a fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai, valamint az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel kiérdemli a díjat – és a vele járó, jelenleg nyolcmillió svéd koronát (körülbelül 272 millió forintot). A Svéd Bank...