Németországban a szövetségi kormány 21 év után frissítette a lakosság vészhelyzeti védelméről szóló tervet. A kabinet koncepciója elsősorban arról szól, hogy miként kell válság esetén fenntartani az állami intézmények és a kormány működőképességét, és (ön)gondoskodni az élelem-, áram-, gáz- és vízellátásról.

A szövetségi parlament még 2012-ben kérte fel a kormányt, hogy készítse el a legutóbb 1995-ben frissített terv új változatát, amely azt is rögzíti, hogy válsághelyzetben hogyan kell gondoskodni az egészségügyi ellátásról és a kulturális javak védelméről.

A régi tervet azért kellett átdolgozni, mert az a hidegháború utáni „biztonságpolitikai enyhülés” terméke – áll a dokumentumban, amelyben rámutatnak, hogy a hidegháború idején kiépített szövetségi polgári védelmi infrastruktúra egy részét fel is számolták.

A szövetségi belügyminisztérium vezetésével összeállított új koncepcióban a szerzők abból indulnak ki, hogy leginkább úgynevezett hibrid fenyegetettség következhet be, vagyis a hagyományos hadviselés eszközei mellett nem konvencionális eszközöket is alkalmazhatnak a Németország biztonságát fenyegető állami, illetve nem állami szereplők, például szabotázst követhetnek el vagy számítógépes vírusokat vethetnek be.

A modern infrastruktúra sérülékenysége és a modern társadalom erőforrás-függősége gazdagon kínál támadási felületeket –állapították meg a szerzők. A további veszélyforrások között szerepelnek a biológiai, kémiai vagy nukleáris fegyverrel végrehajtott támadások is. „A tömegpusztító fegyverek és hordozó rendszereik terjedése, a terrorizmus eszközeinek alkalmazása a konfliktusokban és a kibertérben végrehajtott támadások közvetlen fenyegetettséget jelenthetnek Németország és szövetségesei számára” – áll a dokumentumban.

A stratégia így is sok új elemet tartalmaz, például azt, hogy nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyverrel végrehajtott támadás esetén a kórházaknál szennyezettség-mentesítő állomásokat kell kialakítani, hogy a sérülteknek elkülönítve, az intézményeken kívül nyújthassanak elsősegélyt, a himlő elleni oltóanyag-készletet és az antibiotikum-készletet pedig ellenőrizni kell és szükség esetén ki kell egészíteni.

A lakosság figyelmeztetésére szolgáló eljárásokat is tovább kell korszerűsíteni, az esetleges vészhelyzetről nemcsak a hidegháború idején kiépített szirénarendszeren keresztül, vagy a televíziókban és a rádiókban, hanem az interneten, sms-ben, illetve okostelefonra fejlesztett alkalmazás révén is tájékoztatni kell az embereket.

Az állami intézmények felkészítése mellett építeni kell a lakosság felelősségvállalására és önvédelmi képességére is, így ösztönzendő, hogy minden háztartásban állítsanak össze házipatikát, tartalékoljanak egyebek mellett meleg takarót, gyertyát, gyufát, elemeket, feltöltött akkumulátort és készpénzt, illetve tíznapi élelmet és naponta fejenként 2 literrel számolva öt napra elegendő ivóvizet.

 

Szerző: Sarnyai Tibor

https://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/09/nemetorszag1.jpghttps://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/09/nemetorszag1-150x150.jpgNews CityNagyvilágbelpolitika,bevándorlás,külpolitika,Németország,válsághelyzet,vészhelyzeti törvény,vészhelyzeti védelemNémetországban a szövetségi kormány 21 év után frissítette a lakosság vészhelyzeti védelméről szóló tervet. A kabinet koncepciója elsősorban arról szól, hogy miként kell válság esetén fenntartani az állami intézmények és a kormány működőképességét, és (ön)gondoskodni az élelem-, áram-, gáz- és vízellátásról. A szövetségi parlament még 2012-ben kérte fel a kormányt,...