A napenergiára és más megújuló forrásokra alapozva hasznosítaná a csernobili erőmű sugárszennyezett zónájában fekvő területeket az ukrán kormány. A zóna jelenleg a senki földje, a 2600 négyzetkilométeres terület alkalmatlan mezőgazdasági és ipari termelésre, állattenyésztésre.

A Kijevtől 130 kilométerre épült erőműben 1000 megawattos, könnyűvizes, grafithűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli reaktorok működtek. A létesítmény 1986. április 26-án robbant fel. Azóta kiderült, átgondolatlanul végeztek el egy terheléses kísérletet, a reaktor pedig megszaladt.

A szovjet és a kelet-európai hatóságok napokig titkolóztak, kisebb meghibásodásról beszéltek. Azóta tudjuk, hogy a radioaktív szennyezés egész Európát elérte, a legnagyobb terhelést Észak- és Nyugat-Európa kapta. Az erőmű környékéről is 36 órás késéssel kezdődtek meg a több százezer embert érintő kitelepítések, a létesítmény körül 30 kilométeres tiltott zónát létesítettek. A kitelepítettek számára ezen kívül emeltek új települést Szlavutics néven. A baleset után az erőmű másik három blokkját lezárták, a negyedik reaktor fölé vasbeton szarkofágot emeltek. A mentésben résztvevő repülősök jódtablettákat kaptak, illetve kenőcsöt Leningrádból, és az ülések alá ólomlemezeket tettek. A sugárzást nem mérték, mert voltak ugyan számlálóik, amelyek az engedélyezett mennyiséget tíz napig összegezték volna, de minden nap ki kellett dobni ezeket a műszereket, mert „megteltek”. Naponta új egyenruhát adtak ki. Az emberek saját elhatározásból az engedélyezett napi öt bevetés helyett napi harmincat is repültek, és miközben a szabályzat szerint 10 nap alatt legfeljebb 100 röntgen sugárzást kaphattak volna, ennek sokszorosa érte őket.

Mára csak néhány száz, idős ember maradt az erőmű környékén fekvő kisebb falvakban. Az ukrán kormány abból indult ki, hogy a szennyezett földterület gyakorlatilag ingyen van, de megmaradt az erőműben termelt áramot szállító vezetékrendszer. A rendelkezésre álló területből 600 hektárnyit hasítanának ki, a napenergia mellett más megújuló forrásokat is hasznosítanának.
Az ukrán kormány beruházókat keres az első fázisban 1,1 milliárd dolláros befektetést igénylő terv megvalósításához. Amerikai és kanadai befektetők már jelezték érdeklődésüket, és a potenciális partnerek sorában ott van az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is.
Ukrajnának több szempontból is fontos volna a projekt sikere. Először is hasznosítani tudna egy hatalmas, szennyezett területet. Másodszor bizonyítaná a Nyugatnak, hogy élen jár a megújuló energiaforrások felhasználásában, a zöldenergia termelésében. Harmadszor pedig csökkentené függőségét a külföldi, a politikai viszonyok miatt különösen érzékeny orosz energiaforrásoktól.

Szerző: Sarnyai Tibor

https://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/08/napkollektor.jpghttps://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/08/napkollektor-150x150.jpgNews CityNagyvilágCsernobil,megújuló energiaforrás,napelem,napenergia,senki földje,zöldenergiaA napenergiára és más megújuló forrásokra alapozva hasznosítaná a csernobili erőmű sugárszennyezett zónájában fekvő területeket az ukrán kormány. A zóna jelenleg a senki földje, a 2600 négyzetkilométeres terület alkalmatlan mezőgazdasági és ipari termelésre, állattenyésztésre. A Kijevtől 130 kilométerre épült erőműben 1000 megawattos, könnyűvizes, grafithűtésű, RBMK típusú, külső szigetelő burkolat nélküli...