Voltak olyan idők, amikor amatőr mérkőzésekre is megtelt a Népstadion: minden május utolsó vasárnapján 70-80 ezer ember gyűlt egybe. Akkor rendezték a SZÚR-t. A Párizsban vasárnap lejátszott döntő kísértetiesen idézte fel a régi színész-újságíró rangadók színvonalát.

Két, a csoportkörön keveset mutató, az elődöntőkön néha szerencsével átlépő csapat találkozott július 10-én. Minden statisztika a franciák győzelmét jósolta, még a fóka is az ő nevüket húzta ki bő egy hónappal ezelőtt a kalapból: ennek ellenére a portugál válogatott vihette haza a kupát. De attól még, hogy a finálé unalomba fúlt, a bő egy hónapos focidömpingből lesz mire visszaemlékeznünk.

Az esélyesek sokat betliztek a torna elején, így gyorsan feltámadt a kiscsapatok legendája: szurkolók ezrei álltak a walesi, az izlandi, a lengyel vagy éppen a magyar csapat oldalára. Nem tehetségtelennek ismert csapatok távoztak már a torna elején (szégyenteljes volt az oroszok, az ukránok vagy épp a románok teljesítménye) vagy nem jutottak túl az egyenes kieséses szakaszon (angolok, spanyolok, olaszok, végül a németek). Peches csapatokra is emlékezhetünk, mint például a horvátok, a kontinens legjobbjaival felálló belgák vagy a végül a portugálok ellen alulmaradó, nagyot küzdő walesiek. Láttunk néhány színvonalas mérkőzést, de jóval több volt a szenior tempójú mérkőzés, ahol a labda elrejtése, az óvatos passzolgatás, az ellenfél ordas hibájára való türelmes várakozás dominált.

Sokat fognak vitatkozni azon, hogy helyes döntés volt-e Platinitől (akit az óta minden sporttevékenységtől eltiltottak), hogy 24 csapatra hizlalja az EB-n résztvevők számát. De ha nincs a volt UEFA-elnök, akkor Magyarország júniusban nem szoríthatott volna négy meccsen keresztül a magyar válogatottnak.

Ha nincs a kibővített létszám, nem lő Gera olyan bámulatos gólt a későbbi győztes portugáloknak, amellyel megnyerte az EB legszebb gólja címét. Nem nyertük volna meg a csoportunkat, és a legtöbb magyar megmaradt volna abban a hitében, hogy a magyar válogatott botlábú, küzdeni képtelen ficsúrok gyülekezete. Igaz, hogy meccsnapokon békében járhatott volna a hatos a körúton, de egy generáció hagyta volna ki a közös utcai szurkolás élményét.

Érdemes emlékezni, hogy Bernard Storck kapitány fogadtatása korántsem volt diadalmenet: 2015-ben még meghökkentést keltett, ahogyan Dárdai Pál hívására elképesztő tempóban átvette a magyar futballutánpótlásban a főszerepet, hiszen minden udvariassági formulát felrúgva akár edzés közben puccsolta meg az addigi sportvezetőket. A munka eredménye azonban most elkezdett beérni. Botorság lenne persze azt hinni, hogy a hétvégi fordulókon megtelnek majd a stadionok, de a válogatottnak azért már lesznek nézői. A következő nagyobb tornára vezető úton olyan csapatok várnak ránk, mint a friss bajnok Portugália, valamint Svájc, Lettország, Andorra és a Feröer-szigetek.

Szerző: Sarnyai Tibor

https://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/07/cristiano-ronaldo-1-1024x576.jpghttps://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/07/cristiano-ronaldo-1-150x150.jpgNews CityNagyvilágfoci EB 2016,Gera EB gólja,meglepetés EB,portugál EB győztes 2016,Ronaldo,UEFAVoltak olyan idők, amikor amatőr mérkőzésekre is megtelt a Népstadion: minden május utolsó vasárnapján 70-80 ezer ember gyűlt egybe. Akkor rendezték a SZÚR-t. A Párizsban vasárnap lejátszott döntő kísértetiesen idézte fel a régi színész-újságíró rangadók színvonalát. Két, a csoportkörön keveset mutató, az elődöntőkön néha szerencsével átlépő csapat találkozott július 10-én....