Túl sokat gondolkodsz. Ne vedd a szívedre. Megint hisztizel. Miért nem tojod le? A legtöbb pánikbeteg számára ismerős mondatok, amelyek inkább fokozzák a szorongást a segítség helyett.

A pánikbetegség összetéveszthető más betegségekkel, például a kezdődő szívinfarktussal, de egyes gyógyszerek, kábítószerek megvonása is okozhat hasonló tüneteket. Az is igaz, hogy azok a betegek, akiknek pánikrohamai vannak, gyakran más pszichés betegségekben is érintettek. Magyarországon a 18–64 éves korosztály közel három százaléka szenved pánikbetegségben, a teljes lakosság legalább 15 százalékának volt már pánikrohama.

A pánikbetegség lényege a hirtelen ránk törő intenzív félelem. Sokan biztosak benne, hogy valamilyen súlyos betegség tört ki rajtuk, mások pedig az adott hellyel, illetve a körülményekkel hozzák összefüggésbe a pánikrohamot.

A roham hirtelen kezdődik, általában 10 percen belül eléri a tetőfokát és körülbelül fél órán keresztül tart. Elvonulása után az elszenvedő kimerültnek érzi magát.

Ezek a tünetek a legjellemzőbbek:

  • elviselhetetlennek megélt közérzet;
  • menekülési késztetés;
  • kontrollvesztéstől, megőrüléstől, haláltól való félelem;
  • légszomj;
  • szapora szívverés;
  • kipirulás;
  • izzadás;
  • reszketés,
  • hidegrázás;
  • szédülés;
  • émelygés;
  • hőhullámok;
  • görcsös hasi és/vagy mellkasi fájdalom;
  • fejfájás;
  • gyengeség.

Jellemző az is, hogy egy pánikroham után hetekig azon aggódik, hogy újabb roham jön. A pánikbeteg új szokásokat vesz fel, például elkerül olyan helyeket, ahol korábban pánikrohama volt. Nem ritkák az öngyógyítási kísérletek sem, melynek talaján alkohol-, gyógyszer-, illetve kábítószer-függőség alakulhat ki.

Pánikroham után az orvos érdeklődni fog, hogy milyen gyakran és milyen helyzetben alakulnak ki a tünetek. Ezután teljes körű fizikális vizsgálatot fog elvégezni, hogy megállapítsa, nincs-e más betegség a tünetek háttérben. Ha nincs a tünetekért felelős más egészségügyi probléma, akkor pánikbetegség lehet a gond.

Bár a pánikrohamokat korábban a rossz idegállapotra és a stresszre fogták, ma már általánosan elfogadott, hogy ez egy önálló betegség, amely súlyos, de kezelhető. Népbetegségről van szó, hiszen a világ lakosságának közel öt százaléka folyamatosan küzd a pánik valamilyen formájával. Szerencsére számos kezelési mód létezik, melyek két fő, de egymással kombinálható csoportba oszthatók: gyógyszeres terápia és pszichoterápia. Emellett többféle alternatív relaxációs technika áll rendelkezésre, ilyen például meditáció, izomrelaxáció, légzésgyakorlatok és irányított képzeletkezelés.

A kutatók jelenleg még nem tudják pontosan, mi áll a pánikrohamok hátterében: örökletesség, stressz mind szerepet játszhatnak. A pánikroham kialakulásának valószínűsége nagyobb, ha van olyan közeli rokon, aki pánikbeteg. Az érintetteknek mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, hiszen léteznek hatékonyan alkalmazható antidepresszánsok, szorongásoldók, amelyekkel vissza lehet térni a rendes kerékvágásba.

Szerző: Sarnyai Tibor

https://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/06/images-1-3.jpeghttps://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/06/images-1-3-150x150.jpegNews CityEgészséggyógyulás,lelki egyensúly,lelki zavarok,pánikbetegség,tünetekTúl sokat gondolkodsz. Ne vedd a szívedre. Megint hisztizel. Miért nem tojod le? A legtöbb pánikbeteg számára ismerős mondatok, amelyek inkább fokozzák a szorongást a segítség helyett. A pánikbetegség összetéveszthető más betegségekkel, például a kezdődő szívinfarktussal, de egyes gyógyszerek, kábítószerek megvonása is okozhat hasonló tüneteket. Az is igaz, hogy...