1.rész

 A történelem során megannyi jelzővel illették, bűnös élvezetként, afrodiziákumként emlegették, egykor a kísértés fő komponensének is számított. Olyan filmek fő motívuma, mint a Charlie és a Csokigyár, a Csokoládé, meséké mint a Gombóc Artúr, vagy a Jancsi és Juliska. Melyik kislány ne álmodozott volna Csipkerózsika emeletes tortájáról, vagy ült volna Belle helyére a titkos vacsoránál. Az édességek csábító világa kétség kívül minden földi halandót a hatalmába kerít.

Az emberiség édesség utáni vágya évezredekre nyúlik vissza. Már a földművelő életmóddal egyenes út vezetett a gabona különbözőféle felhasználásához. Kutatók szerint az egyiptomiak is sütöttek, mai szemmel kezdetleges süteményeiket mézzel édesítették, tehát kijelenthetjük, hogy ők a felelősek az első cukrászati termékekért. Ezek a készítmények azonban a sütőtányér és az azt követő sütőmedence kialakítása miatt szárazra sikerültek, így szépen lassan elterjedt a sütőharang, mely alakja lehetővé tette, hogy bizonyos mértékű nedvesség a formában, egyúttal a tésztában maradjon.

A cukrászat következő jelentős lépcsőfoka a macesz nevű étellel vonható párhuzamba, melyet időszámításunk előtt 1200 körül a zsidók már fügével és mazsolával ízesítettek. A görögök találták fel a kétszersültet, melynek modern változata a mai napig tápláló finomság. A keleti népek innovatív természetében sosem csalódunk, az első édesség boltok/standok nyitása is hozzájuk kötődik.

cukrászat 2Igazán a középkor idején kezdett virágozni az édességipar. A királyi udvarokban már cukrászmesterek dolgoztak segédeikkel, és tálalták fel a díszes finomságokat. A különösen addiktív, olasz eredetű marcipán is ekkortájt lett népszerű, valószínűleg a keresztes lovagoknak köszönhetően terjedt el Franciaországban, később pedig egész Európában. Mivel a nádcukor akkoriban igen drága volt, a süteményeket leginkább mézzel édesítették. Ennek köszönhetően fontos ágazat lett a mézeskalácsipar, amelyre már 1270-ben céhek épültek. A középkorban minden nemzetiségnek volt saját süteménye. Franciaországban a lepény, Angliában a puding vitte a pálmát, míg a torta igazi olasz találmány, a diós-mákos patkó pedig török eredetű. Szerencsére több autentikus magyar nyalánkságról is szól a fáma, mint például a rétes, a kürtösfánk, a dobostorta, vagy a csöröge.

Magyarország első kekszgyárát 1880-ban nyitották Győrben, igen, az egykor dicső győri keksz üzem őse volt ez. A nem is olyan régen végére ért kálvária pedig már történelem.

Az első hivatalos magyar cukrászda Schwabl Ferenc nevéhez fűződik. A budai várban, 1827-ben nyitott üzlet később Ruszwurm néven vált híressé. 1854-re már 12 cukrászda üzemelt a fővárosban.

Az 1800-as évek második felétől a magyar édességgyártás is fellendült, Stühmer Frigyes cukorkakészítő volt a szakma úttörője. 1868-ban vásárolta meg addigi munkahelyét, a Szentkirályi utcai cukorkaüzletet Pesten, 1883-ra pedig a bővítéseknek és fejlesztéseknek köszönhetően hazánkban gőzüzemű berendezésekkel készítették a csokoládét. Kevesen tudják, de a Stühmer család szorosan kötődik a nagy becsben tartott Szerencsi Csokoládégyár alapításához, hiszen az a Magyar Cukoripari Rt., a Hangya Szövetkezet és a Stühmer-gyár összefogásának eredményeként jött létre 1923-ban.

Mi magyarok verhetetlenek vagyunk bizonyos iparágakban. A cukrászat pontosan ilyen. A 19. század olyan lendületet adott ennek a édes területnek, hogy azóta is csodájára járnak egyes brandeknek a világ minden tájáról. Szó mi szó, szeretjük a hasunkat. Ha pedig bűnösen édes finomságokkal tömhetjük az tele, akkor nem ismerünk határokat. Ezt a fajta félrelépést erősíti a mai napig Gerbeaud Emil. Hogy mit követett el? Nos, egyenlőre legyen elég annyi, hogy neki köszönhetjük a Magyarországon elsőként előállított bonbont.

Szerző: SzJ

Forrás: http://users.atw.hu/szurkos/downloads/vendeglatas/Az%20%E9dess%E9gk%E9sz%EDt%E9s%20%E9s%20a%20cukr%E1szat%20t%F6rt%E9nete.pdf

http://www.katicukraszda.hu/a-cukraszat-tortenete.html

https://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/06/images-1-1.jpeghttps://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/06/images-1-1-150x150.jpegNews CitySzínescukrászat,cukrászat kezdetei,cukrászat története,édesség,Gerbeaud,Stühmer1.rész  A történelem során megannyi jelzővel illették, bűnös élvezetként, afrodiziákumként emlegették, egykor a kísértés fő komponensének is számított. Olyan filmek fő motívuma, mint a Charlie és a Csokigyár, a Csokoládé, meséké mint a Gombóc Artúr, vagy a Jancsi és Juliska. Melyik kislány ne álmodozott volna Csipkerózsika emeletes tortájáról, vagy ült...