A magam részéről, így a húszas éveim végén még mindig abban reménykedem, hogy a kutyám egy szép napon megszólal. Igen, sajnos ez van, kösz Disney. Aztán az álmodozásból visszatérvén vetek egy pillantást Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátorának kitartó, alázatos munkásságára, és szent meggyőződésemmé válik, hogy az állatokkal valóban remekül „szót lehet érteni”, olykor pedig még dalra is fakadnak… a maguk módján. Interjú.

 12476384_10208835259621279_115163117_n

Mióta foglalkozik állatvédelemmel? Egyáltalán miért vágott bele?

1993 óta foglalkozom az állatvédelemmel, akkor kerültem közel az első rendszerváltás után létrejött szervezethez, a Fehérkereszthez. Az ember először keresi az újszerű dolgokat, főleg a rendszerváltás után a civilség egy igen hasznos önmegvalósításnak és egyben hasznos közösségi munkának bizonyult. A későbbiekben egyre többet vállaltam, mert e hasznos tevékenységnek köszönhetően megtaláltam önmagam, és volt rá időm.

Mostanra már ki sem lehet ebből a munkából szakadni, ahogyan az ember korosodik bölcsebb lesz, tud mérlegelni, kapcsolatokat ápolni rokon szakmákkal, és bölcsen tud hallgatni. „Aki a leghangosabb arra figyelnek” elv érvényesül manapság, de ez a finanszírozottsággal függ össze (1%)….

 

Mit tart az állatvédelemhez való pozitív hozzáállás kulcsának?

Ami a legfontosabb az empátia és a nagyban gondolkodás –ezt úgy értem, hogy az állatvédők legnagyobb baja, hogy egy-egy állat sorsán keresztül élik meg az állatvédelmet, és szemlélik a világot a szélesebb globális gondolkodás helyett.

 

Mitől lehet sikeres egy ilyen nemes ügy?

Az állatvédelem nem sikeres sajnos, mert hazánkban ez nem szakma. Itt nem PR-ra, vagy a gazdasági szakterületre gondolok, hanem egyszerűen nincs ilyen jellegű, sem OKJ-s, sem felsőbb oktatási tanulási lehetőség. Ezáltal nincs megfelelő érdekérvényesítő képessége az állatvédelemnek-mivel mindenki a maga mantráját hajtogatja. Ezáltal szétesik az ügy –marad a tűzoltás!

A Facebookon például mit látunk : sos altatás, még 4.3.2.1.nap és meghal jelszavak,szörnyűségek, kínzásos képek – no ez nem vonzza be a társadalmat. Nem azt mondom, hogy hazudjuk el a valóságot, szépítsünk, hanem pozitívan nyerjük meg a társadalmat. Annak egyik fele úgyis abnormálisnak tart egy állatvédőt, mert előbbre helyezi az állatot az embernél, gyereknél, vagy nem akar sérülni mondván úgyis sok a bajom hagyjanak békén. El kell hitetni az emberekkel, hogy a közösségi munka hasznos, és kiteljesíti az ember életét. Angliában egy évet kell várni a szarpucolásra, mint közösségi munkára …

 

Mit gondol az állatvédelem fejlődéséről?

Addig, amíg nincs megfelelő szakmai képzés, addig nagy fejlődés nem lesz. Húsz évvel ezelőtt alig voltunk, ma már minden ember az állatvédelmi közösségi portálokon keresi önmagát. Túl sok a civil állatvédő, ami előbb vagy utóbb regressziót eredményez, visszaesés lesz. Mivel trendi ma állatvédőnek lenni, osztani a munkát a szervezeteknek és főleg az észosztás megy agresszív módon. Az állatvédelmi jog véleményem szerint kiváló. Hazánkban a végrehajtással van még probléma, ezért lenne szükséges okosan kommunikálni. Nem elég több ezer embert kivinni az utcára, azt tartalommal is meg kell tölteni. Az nekem kevés, hogy BÖRTÖNBE, BÖRTÖNBE!

12884595_10208835259661280_2078178526_n

Mi a helyzet a láncon tartással? Aktuális téma, idén januártól tilos az ebeket láncra verve tartani…

A láncon tartás középkori állattartás! Évente 2-3 000 kutyaharapás van Magyarországon, kétharmada gyerek. Egy domesztikált állatot, akivel 80.000 éves szerződésünk van láncra verni barbárság 2016-ban. Szűk, korlátozott élettérben nem tudja kielégíteni az ingerek adta kíváncsiságát, beszűkül, agresszívvé válik. Sokan ezért tartják, de ez egy ketyegő bomba. Sokszor a családra, környezetre nézve is. Nem a kutya hibája! Olyan nincs, hogy rossz kutya, vagy rosszul viselkedő állat, az emberrel van baj, velünk van baj –nem vagyunk következetesek, viselkedésünk váltakozó, idegileg is változunk …stb.

Egy láncos kutya nem véd meg senkitől és semmitől. Fogjuk fel már végre, arra van a csengő, ha már riasztóként használjuk a kutyát. Ezt a tartási módot meg kell szüntetni, ezt alapítványunk merte először felvetni a jogalkotóknál, de 10 éven át tartó átmeneti fokozatossággal. Ez így helyes! A magam részéről nem vagyok állattartó barát állatvédő. Az állattartókból lesznek a látens rossz gazdák, és későbbiekben az állatkínzók. Természetesen minden embert tisztelek aki a jó gazda gondosságával tart, vagy nem tart állatot, mert tisztában van rendszertelen munkájával, életével, ami egy állatnak nem megfelelő és így inkább nem tart! A lehető legkomolyabban szigorítanám az állattartást.

Bizonyos kutyafajtákat nem engednék megfelelő képzettség nélkül tartani, például az őrző- védőket, vagy bizonyos pásztorkutyákat nem engednék városi környezetben élni. Az állattartás konfliktussá válik egy lakókörnyezetben. Ami még bántja a szemem, az a kutyák póráz nélküli sétáltatásának irányzata közterületeken. Azt nem hiszem, hogy bárki komolyan veszi, hogy egy póráz nélküli iskolát végzett kutya városi környezetben 100 százalékos lesz, főleg a kor előrehaladtával érzékszervei tompulnak, vagy bármikor jöhet egy szag, hang, fény inger ami a „jól működő”kutyát bizonytalanná teszi és kész a baj.

A mai világban divat a kutyákat a farkasokhoz hasonlítani. No ezt felejtsük már el, a kutya az kutya, a farkas pedig farkas. Már alapból táplálkozási szinten másképp működik a dolog. Tudom nosztalgikus, szép dolog a farkast a kutyával összehasonlítani, de sokszor tévutakra tévedünk. Szóval mindenkinek az aranyhalat ajánlom első társállatként! Ott próbáljuk ki következetességünket! Minden nap azonos helyén az akváriumnak (ezt meg is lehet jelölni), percre pontosan ugyanabban az időben adjunk táplálékot a halainknak. Csodás lesz a kapcsolatunk, várni fognak minket az adott helyen, az adott időben.

Két saját mantrát közölnék, mert nekem is van ám: az állatvédelem embervédelem is egyben, illetve az állattartás nem jog, hanem érdem kell, hogy legyen!

12516544_10208835259741282_43001552_n

Az Ön életében fontos momentum a mára hatalmas népszerűségnek örvendő farkas program, melynek színtere a Veresegyházi Medveotthon. Milyen szerepet tölt be a farkasozás az életében?

A farkasozás az én állatvédelmi nyugdíjam! Amit kiélvezhetek. Kiemelten globális állatvédelmi és természetvédelmi kérdés. Vegyük például a kóbor kutyákat, mely jelenség hazai specialitás, nyugaton nincs évente 15.000 kilőtt eb az erdőkben! Ezt a kutyás társadalom indikálja, csak az állatvédő ennek a rétegnek nem mer nekimenni, mert a finanszírozást tőlük várja! Nos ezek az állatok kárt, szenvedést okoznak a vadállatoknak, mert élve falják fel őket, nem ragadozó már a domesztikált kutya.

A farkas és a többi ragadozó öl és táplálkozik, ez az élet rendje. Visszatelepülnek szép lassan hazánkba és még a legelején felvállaltam egy küldetést, hogy elősegítsem a megtelepedésüket a megfelelő kommunikációval, kézbarát farkas barátaim által. 15 év, ennyi kell egy európai társadalomnak átlagban hogy visszaszokjon ahhoz, hogy rajtunk HOMO Predatorokon kívül vannak más ragadozók is a magyar erdőkben, de csak északon.

Ez hasznos lesz az élővilágnak az Északi Középhegység környékén, mert ökológiai szolgáltatók lesznek a medvékkel együtt. Vadászattal, prédázással segítik elő azt, hogy az erdőben erősebb, jobb génállományú vadak éljenek. Nem leszünk ragadozó nagyhatalom, de ez az erdőgazdálkodásunk hibáira vezethető vissza. Nincsenek összefüggő erdőségeink, és így nem fognak a nagyragadozók északról az ország belsejébe jutni. Egy biztos, színesebb lesz a természet.

 

A kézbarát farkasokkal tartott, látványetetéssel egybekötött előadás megtekinthető a Veresegyházi Medveotthonban minden szombaton és vasárnap, 11.00 és 13.00 órai kezdettel. A falka cseperedését, és a velük kapcsolatos eseményeket nyomon követheti a www.farkasnaplo.blog.hu oldalon (a szerk.).

Bővebb információk: www.medveotthon.hu

www.farkasokmagyarorszagon.hu

https://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/04/kiemelt_farkas.jpghttps://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/04/kiemelt_farkas-150x150.jpgNews CityBelföld1%,állattartás,állatvédelem,farkas,farkasnapló,Fehérkereszt Állatvédő Liga,Veresegyházi MedveotthonA magam részéről, így a húszas éveim végén még mindig abban reménykedem, hogy a kutyám egy szép napon megszólal. Igen, sajnos ez van, kösz Disney. Aztán az álmodozásból visszatérvén vetek egy pillantást Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátorának kitartó, alázatos munkásságára, és szent meggyőződésemmé válik, hogy az állatokkal...