Ha valaki manapság gyógytornászt keres, egyre sűrűbben jön elő a keresések között a manuálterápia kifejezés. Fogalma a latin manus = kéz szóból származik, ami sejteti, hogy egy nagyon komplex, kézzel végzett kezelést jelent.

 

Jellemzői:

A kezelést minden esetben átfogó vizsgálat és a kórelőzmény alapos elemzése előzi meg. A vizsgálat célja, hogy a kezelést megelőzően elvégezhető fizikális vizsgálaton túl, minél több információ álljon a terapeuta rendelkezésére. Ezek ismeretére több okból is szükség van. Egyrészt bizonyos állapotok kizárhatják a manuál terápia alkalmazását. Másrészt ezek az információk sokat segíthetnek a megfelelő kezelési mód illetve eszközök kiválasztásában.

Az állapotfelmérő vizsgálatok közé tartozhat a röntgen, CT, MR esetleg specifikus laborvizsgálatok és nagyon fontos, hogy a szakembert tájékoztassuk a fennálló (vagy korábban átélt) krónikus betegségekről, operációkról, daganatos betegségekről és az alkalmazott kezelésekről. Tehát mindenről, amiről egy általános orvost is tájékoztatnánk.

A manuál terápiás kezelés során a terapeuta a saját testének mechanikus energiáját használva állítja helyre a tartó-és mozgatórendszer harmóniáját. Kizárólag megfelelően képzett szakemberek végezhetik, akik kifogástalan anatómiai ismeretekkel rendelkeznek, és nagy tapasztalatot szereztek a manuálterápiás módszerek alkalmazásában!

Kizáró okok:

A manuál terápia alkalmazását nem javasolják csontrendszeri megbetegedések (csontritkulás, gyulladások, daganat), általános kötőszöveti betegségek (pl. lupusz, MCTD), krónikus szervi megbetegedések, friss baleseti vagy operáció utáni állapotok esetén.

Kiknek ajánlják:

“Az ülőmunka az új rák”- ezzel riogatják a szakemberek azokat, akik napi 8-12 órát töltenek az íróasztalnál ülve. Ugyanakkor nem csak őket érintik azok a problémák, mint a rossz tartás, az egyoldalú terhelés okozta mozgásszervi és áttételesen belső szervi panaszok.

Napjainkban a nyaki, háti és derékfájdalmak nem csak egyre szélesebb körben jellemzőek, de sajnos egyre korábbi életkorban jelentkeznek a lakosság körében. Gyakori, hogy a mozgásszervi problémák nem az elváltozás helyén okoznak gondokat (előfordulhat, hogy a hátfájást vagy a nyakfájást nem is gerincprobléma okozza). Ilyenkor a megváltozott terhelés az eredtileg fájdalmas rész kímélése miatt az egészséges területeken idéz elő fájdalmat.

Bátran forduljunk manuálterapeutához az alábbi panaszok esetén:

  • bármilyen a váz-, és izomrendszerünkben tapasztalható fájdalomkor,
  • mozgástér beszűkülés esetén,
  • ízületi panaszokkal,
  • porckorongsérvvel,
  • gerincferdülés esetén,
  • különféle sérülések utókezelése során,
  • izomfájdalmak felléptekor,
  • végtagzsibbadással,
  • fejfájással,
  • szédüléssel,
  • bizonyos esetekben fülzúgással és látászavarokkal is.
  • A támasztó-és mozgatórendszerhez szorosan kapcsolódó mozgatóidegrendszer problémái – mint például lumbágó- esetén is jó esély van a manuál terápiás kezelés hatékonyságára.

A manuálterápia kiemelten fontos területe a megelőzés, vagyis érdemes a szakembert már akkor felkeresni, amikor még nincsenek panaszok, de potenciálisan veszélyeztetve érzi magát az ember.

Mi a különbség a csontkovács és a manuálterápia között?

A hétköznapi életben a manuálterápiát gyakran azonosítják a csontkovácsolással, azonban ez óriási félreértés. Általánosságban elmondható, hogy a manuálterápiás kezelés célja a támasztó- és mozgatórendszer fájdalmainak, akut és krónikus elváltozásainak degenerációinak kezelése, következményeinek és tüneteinek enyhítése. A terápia során a terapeuta a pacienssel együttműködve úgynevezett mobilizációs fogásokkal feloldja, ellazítja a görcsös, bemerevedett, mozgástartományban beszűkült testrészeket. Laikus számára ez egyfajta masszázsnak tűnik, azonban ez inkább a gerinc és a medence statikájának helyreállítása speciális fogások segítségével.

Ez régen is így volt, amikor még nem létezett orvostudomány, nem képeztek ilyen céllal szakembereket. Vándorló őseink is próbáltak segíteni egymáson, ha valamely társuknak fájdalmai voltak. Gondoljunk a mai belgyógyászatra és máris megértjük, hogy azokban az időkben inkább a mechanikus eredetű mozgásszervi problémákat tudták befolyásolni. Aki a közösségen belül jobb volt ebben, az többet foglalkozott vele, így még jobb lett. Ilyen módon alakultak ki nálunk a csontrakók (a csontrakás, a mai napig használatos kifejezés), más népeknél más néven a hasonló foglalkozású “szakemberek”. Természetesen a módszerek folyamatosan változtak, fejlődtek. A tehetségesebbek, a kreatívabbak saját rendszereket is létrehoztak. Így lett például a csontkovácsolás, a csontkovács mesterség. Néhány évszázadot átugorva azt látjuk, hogy a nyugati orvoslás mozgásszervi irányultságú ágai (Reumatológia, Ortopédia…) a minél széleskörűbb látásmód érdekében felfedezték maguknak a fent említett hagyományos gyógymódokat. Ettől a ponttól kezdve szinte lehetetlen követni a további fejlődést, hiszen az orvostudományba beemelték ezeket az ismereteket.

Nem tűntek el azonban a csontkovácsok és csontrakók sem, a manuálterápiának nevezett orvosi ismereteken alapuló és a hagyományos népi körben eltanulható rendszerek egymás mellett, párhuzamosan léteznek ma is. Továbbra is jellemző, hogy a különböző kultúrák más névvel illetik a saját hasonló rendszereiket, így például a kyropraxis a manuálterápia amerikai testvérszakmájának tekinthető.

Szerző: Zsidákovits Lulu Dóra

http://citynews.hu/wp-content/uploads/2018/11/massage-2722936_960_720.jpghttp://citynews.hu/wp-content/uploads/2018/11/massage-2722936_960_720-150x150.jpgNews CityEgészségcsodaszer,gyógymód,terápiaHa valaki manapság gyógytornászt keres, egyre sűrűbben jön elő a keresések között a manuálterápia kifejezés. Fogalma a latin manus = kéz szóból származik, ami sejteti, hogy egy nagyon komplex, kézzel végzett kezelést jelent.   Jellemzői: A kezelést minden esetben átfogó vizsgálat és a kórelőzmény alapos elemzése előzi meg. A vizsgálat célja,...