Legendás nők, legendás tettek, amikről lerántjuk a leplet. Vajon ezek a nők, hogy szerezték meg a hatalmat, befolyást és hogy lettek ennyire népszerűek? Sikerüket szépségüknek köszönhetik vagy a cselszövés és az ész is szerepet játszott „pályafutásukban”? Kicsit megkapargattuk a felszínt… vajon igaz a rossz hírük vagy minden csak „városi legenda”?

Kleopátra és híres szépsége:

A legenda szerint Marcus Antonius hadvezér szépséges kedvese Kr. e. 51 és 30 között állt Egyiptom élén, és Julius Caesar szövetségese volt. A nőnek, aki kora két nagyhatalmú vezérét is elcsábította, gyönyörűnek kellett lennie, gondolja Kleopátráról az utókor. Egyiptom egykori uralkodónőjének szépsége a mai napig emlékezetes: kozmetikai szalonok ezrei, fürdőkoktélok és egyéb szépségápolási termékek viselik a nevét. A legendák szerint Kleopátra mindent meg is tett csábos külseje megőrzése érdekében: naponta vett mézes és szamártejes fürdőket.

Történészek szerint azonban a római nagy emberek elcsábítása és a kétévtizedes uralkodás inkább az uralkodónő kisugárzásának és intelligenciájának volt köszönhető. A 100-200 évvel későbbi római-görög források elég ellentmondásosak az uralkodónő kapcsán: míg Plutarkhosz arról ír, Kleopátra szépsége önmagában nem különleges, addig Cassius Dio a legszebb nőként jellemzi őt. Egyesek úgy gondolják, hogy Kleopátra szépségének mítosza csak a férfi történetírás terméke, mivel egy nő, aki ilyen hatással volt korára, csakis szépségének és ravaszságának köszönhette hatalmát. Többszázéves szünet után a 14. században élénkült fel újra az érdeklődés Kleopátra iránt és Boccaccio szépséges, kegyetlen és szemérmetlen uralkodónőképe ezután erőteljesen meghatározta a későbbi ábrázolásokat.

Lucrezia Borgia a méregkeverő:

A világtörténelem egyik leghírhedtebb méregkeverőjének, Lucrezia Borgiának rengeteg szeretője volt. A legenda szerint a férfiak úgy hullottak körülötte, mint a legyek: Lucrezia többükkel üreges gyűrűjében tárolt mérgeivel végzett. Amikor apját 1492-ben VI. Sándor néven pápává választották, Lucreziát politikai törekvései szolgálatába állította. A „Fekete Özvegy” néven is emlegetett nőt hírbe hozták azzal is, hogy vérfertőző viszonyban él apjával és bátyjával. Mi ebből az igazság?

A buja gyilkos legendája minden bizonnyal Victor Hugo 1833-as drámájából és Gaetano Donizetti operájából ered. Valójában nincs bizonyíték arra, hogy Lucrezia bárkinek is ártott volna. Lucrezia első esküvőjére 13 éves korában került sor, a nála több mint tíz évvel idősebb Giovanni Sforzára azonban csak családja támogatása miatt volt szüksége a pápának. Amikor ez a politikai helyzet megszűnt, a frigy is értékét veszítette. A leselejtezett Sforza életét féltve menekült Rómából, és ő kezdte terjeszteni, hogy Lucrezia a bátyjával és apjával is lefekszik. Második férjével Lucrezia két évig volt együtt, az após és sógor intrikái azonban őt is elérték: Aragóniai Alfonzot 1500 augusztusában megfojtva találták az ágyában. Lucrezia ekkor megfogadta, hogy nem megy többet férjhez. A sors fintora, hogy nem így történt, mert a családi nyomás annyira erős volt, hogy ismét házasságot kellett kötnie, ezúttal Ferrara hercegének fiával. Ferrarában művészeket támogatott, vallásossága elmélyült és kórházakat látogatott. Élete nagyrészében a családi intrika aktív részeseként élt, a politika határozta meg az életét. Jóllehet nem volt szentéletű, ám csupán a csalódott férfiak és az évszázadok szőtték köré a misztikus, hidegvérű gyilkos illúzióját.

Báthory Erzsébet valóban szűz lányok vérében fürdőzött?

Az erdélyi fejedelmi családból származó grófnőt a történelem első női sorozatgyilkosaként, női Drakulaként emlegetik, aki „szűz lányok vérében pancsolt” és szolgálókat kínzott kedvtelésből. A szóbeszéd szerint az öregedéstől rettegő özvegyasszony később a vérben találta meg az örök szépség titkát, és bizarr kozmetikai kezeléseihez a környékbeli szüzek szolgáltatták az alapanyagot. Ámokfutásának személyes ellensége, Thurzó György nádor vetett véget 1610-ben, és miután cselédei ellene vallottak, per nélkül tartották fogva 1614-es haláláig.

Történészek ma már valószínűtlennek tartják, hogy Báthory Erzsébet több száz fiatalt legyilkolt volna. Inkább egyfajta koncepciós perről beszélhetünk, amelyet Thurzó nádor politikai ambíciói és személyes sértettsége motiválhatott. Valószínűtlen a vérben fürdés legendája is: nem csak azért, mert ez még a korabeli vádiratokban sem szerepelt, hanem az emberi vér gyors alvadása miatt sem lehetséges olyan könnyen…

Marilyn Monroe titokzatos halála

A 36 éves színészdíva meztelen holttestét 1962. augusztus 5-én reggel fedezték fel otthonában. A halottkém megállapította, hogy a halál oka altató-túladagolás volt. A rajongók nagy része nem tudta elhinni, hogy a népszerű és gyönyörű sztár öngyilkos lett. Bár az első összeesküvés-elméletek megjelenésére a haláleset után éveket kellett várni, utána tömegével jöttek a teóriák. Előbb a kommunistákat vádolták meg a gyilkossággal, majd az FBI és a CIA következett, de olyan verzió is terjedt, mely szerint maffiózók erőszakkal adtak be halálos beöntést a filmsztárnak. A különféle történetekbe nem egyszer a Kennedy-fivéreket is beleszőtték, többféle szereposztásban és körítéssel.

A legenda eloszlatása: A halálát megelőző időszakban Monroe krónikus álmatlanságban szenvedett, gyógyszerek nélkül képtelen volt elaludni. A tragédiát követő időkben nem is az állt a viták középpontjában, hogy maga idézte-e elő a halálát, hanem az, hogy véletlenül vagy szándékosan tette-e. Aztán azok az elméletek jöttek, amelyek könyv formájában biztos bevételhez juttatták az egyre hihetetlenebb elméletekkel előálló szerzőket. A siker titka valószínűleg az lehetett, hogy Monroe laikusok számára értelmetlennek tűnő, korai halálának feldolgozását könnyebbé tette a gondolat, hogy a csodált kedvenc politikai vagy gazdasági hatalmasok áldozata lett. A gyilkossági összeesküvés elméleteket nem sikerült bizonyítani, több csalót és hamisítót viszont sikerült leleplezni.

Johanna nőpápa – tényleg létezett női pápa?

A szóbeszéd szerint a katolikus egyház a mai napig rejtegeti egy női pápa létezésének bizonyítékait. A legenda szerint Johanna férfinak öltözve szerzetesnek állt, majd 855-ben, VIII. János néven pápává választották. Két éven át töltötte be ezt a titulust, mígnem egy nyilvános körmenet alkalmával gyermeket szült titkos szeretőjétől. A nőpápát a felbőszült tömeg agyonverte.

Johanna legenda marad, mert valószínűleg nem is létezett. A róla szóló szóbeszéd a 10. században keletkezhetett, amikor sok pápa mögött római nemesi családok asszonyai álltak. Ezek a végzet asszonyai annak a szexpolitikának voltak a megtestesítői, amelyből Johanna, a nőpápa legendája született. A 16-17. század protestáns írói Johanna nőpápa történetével próbálták gyengíteni a pápaság intézményét. Az első hivatalos cáfolat mégis egy kálvinista író, David Blondel nevéhez fűződik.

Forrás: Múlt-kor magazin

Szerző: Zsidákovits Lulu Dóra

http://citynews.hu/wp-content/uploads/2018/09/marilyn-monroe-399431_960_720.jpghttp://citynews.hu/wp-content/uploads/2018/09/marilyn-monroe-399431_960_720-150x150.jpgNews CityNagyvilághírességek,nők,sikerekLegendás nők, legendás tettek, amikről lerántjuk a leplet. Vajon ezek a nők, hogy szerezték meg a hatalmat, befolyást és hogy lettek ennyire népszerűek? Sikerüket szépségüknek köszönhetik vagy a cselszövés és az ész is szerepet játszott „pályafutásukban”? Kicsit megkapargattuk a felszínt… vajon igaz a rossz hírük vagy minden csak „városi...