Szabad szemmel szinte láthatatlan, átlátszó testű állat. A poratka mégis rengeteg kellemetlenség okozója. A lakás számos részén találkozhatunk velük, ahol kellemesen meleg és párás a levegő. Felvenni velük a harcot csupán a rendszeres és alapos takarítással lehet.

A Dermatophagoides pteronyssus és a Dermatophagoides farinae, azaz a háziporatka nagyjából 0,3 mm hosszú, a pókokkal közeli rokonságban álló állatfaj. Ovális alakú testükön hosszabb-rövidebb függelékek, valamint kitinszőrökkel ellátott négy pár láb található. Szájszerveik szervezetük csúcsán helyezkedik el, szemei, csápjai pedig nincsenek.

A háziporatka legközelebbi rokonai elsősorban madarak tollazatán és azok fészkeiben élnek, és a toll anyagával, valamint az azon élő gombákkal táplálkoznak. Csupán az 1960-as évek közepén figyeltek fel arra, hogy tömegesen fordulhatnak elő a lakások házi porában is. Emberi környezetben fő táplálékuk a bőrről leváló elszarusodott hámsejtek, valamint az azokon megtelepedő mikroszkopikus gombák.

Ezek a kritikus pontok a lakásban

Emberi mértékkel szapora állatnak minősül, a nőstény atka összesen kb. 40-80 darab petét rak le. Túlélésük és szaporodásuk elsősorban a páratartalomtól függ, ezért előfordulási helyük a lakásban főként a hálószoba, azon belül pedig az ágy.  De megtalálhatóak szőnyegen, bútorkárpiton, ágymatracon, ágyneműn, plüss gyermekjátékokon és függönyön is. Számuk télen a legalacsonyabb, és a tavasz-nyár, valamint a nyár-ősz forduló időszakában a legmagasabb.

Megelőzés: a tisztaság

Ha allergiásak vagyunk érdemes a paplant és párnát is 1-2 havonta kimosni, az ágyneműnket pedig félévente lecserélni. Nyáron sokat segíthet az ágyneműk rendszeres napoztatása, ugyanis az atkák sötétséget kedvelő lények, a napsugárzás elpusztítja őket. A már lerakott atkaürülék azonban csak mosással távolítható el.

Szakorvosok szerint a poratkára érzékenyek lakásának padlója lehetőleg könnyen mosható, hézagmentesen záródó parketta, csempe legyen, a lehető legkevesebb szőnyegfelülettel. Ha mégis található a lakásban szőnyeg, akkor az mosható legyen és évente több alkalommal végezzünk mélytisztítást velük. A függönyök könnyű, műszálas anyagból készüljenek, és legalább havonta ezeket is tisztítsuk. Kárpitozott bútorok helyett pedig válasszuk a bőr, illetve műbőr borításúakat.

Semmi köze a porhoz

A köznyelvben házipor-allergiának, vagy porallergiának hívott betegség okozója valójában nem a házipor, hanem a poratkák ürüléke, váladéka vagy maga az elpusztult állat. Ezek ugyanis antigén természetű fehérjéket tartalmaznak, amelyek az allergiára hajlamos embereknél erős könnyezést és orrfolyást, asztmát, hurutot, a bőrrel érintkezve pedig kiütést, viszketést, valamint gyulladást idézhetnek elő.

Kezeléssel tünetmentesség

A diagnózis felállításához érdemes orvosi segítséget kérni, aki a jellemző tünetek előfordulása estén, bőr- és vérteszttel mutathatja ki a valós allergiát. Kezelésében áttörést jelent a poratka allergia immunterápia, mellyel a tünetek akár teljes megszűnését is ellehet érni.

Szerző: bb

Forrás:

https://www.allergiakozpont.hu/

http://www.hazipatika.com/

http://www.mege.hu/tudastar/

http://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/12/poratka1.jpghttp://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/12/poratka1-150x150.jpgNews CityEgészségallergia,immunterápia,porallergia,poratka,poratka ürülékSzabad szemmel szinte láthatatlan, átlátszó testű állat. A poratka mégis rengeteg kellemetlenség okozója. A lakás számos részén találkozhatunk velük, ahol kellemesen meleg és párás a levegő. Felvenni velük a harcot csupán a rendszeres és alapos takarítással lehet. A Dermatophagoides pteronyssus és a Dermatophagoides farinae, azaz a háziporatka nagyjából 0,3 mm...