Van egy város Európában, amely varázsütésre felébred reggel 9 órakor. Az addig néptelennek látszó helyeken felhúzzák a redőnyöket, kinyitják a spalettákat, az utcák megtelnek autókkal, robogókkal és turistákkal.

A fogadók és bárok 12 óráig reggeli menüt kínálnak néhány euróért – senki nem lepődik meg, ha ehhez egy pohár sör vagy kiváló bor is jár. Délután egy és három óra között csak a turisták bolyonganak az utcákon, a helyiek ugyanis sziesztáznak. Az élet öt után indul be újra és rendszerint hajnalig tart. A kiterjedt metróhálózat hétvégéken szüntelenül üzemel, hiszen ilyenkor a város egyáltalán nem alszik.

Barcelona, a katalánok fővárosa, rendkívül nyitott, befogadó, sokféle kulturális hatást mutató nagyváros, ahol az utcákon az 1,7 millió helybelit évente 7 millió turista egészíti ki. A tengerparton állva látható, hogy minden percben érkezik egy repülőgép az immár metróval is megközelíthető repülőtérre.

Jó tudnia az ideérkezőnek, hogy Barcelona nem Spanyolország. Alkotmányjogilag természetesen az, de az emberek érzései, nyelve, identitása különbözik. A katalánoknak az elmúlt kétezer esztendőből körülbelül hetven boldog jutott – a többi árulás, pusztulás, vereség, elnyomatás. Az Aragóniával kötött szövetség ideje alatt a katalánok voltak a Földközi-tenger urai. Aztán jött az ismert házassági szerződés Kasztíliával, majd Kolumbusz Kristóf és az Újvilággal Barcelona süllyedése. Az FC Barcelona meccsein minden félidőben, amikor az időjelző 17:14-et mutat, a szurkolók Independencia felkiáltással emlékeznek a város bevételére – 1714-ben a spanyol Habsburg-ház okán az osztrák ág trónkövetelése pusztította el a várost.

kilatas-a-plaza-despanyarol
Kilátás a Plaza de Spanyaról – Fotó: Sarnyai Tibor

A gótikus múlt, a XIX. század fejlődése, Gaudi zsenialitása és a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveink modernizálása egyszerre uralja a város arculatát. Az utakon egyszerre fér el a pálmafa, a platán és a fenyő. A rendkívül szépnek látszó mandarinfákról azonban nem érdemes lelopni a gyümölcsöt, a helyiek tudják, hogy csak az ízetlen és rossz díszmandarinból ültetnek az utcára. A galambok, sirályok mellett szabadon élő papagájoktól hangosak a fák.

 

Ami még jellemző – annak ellenére, hogy a katalánok nagyon és néha ész nélkül akarnak függetlenek lenni – a nemzetköziség. Ez nem csak a turizmusból fakad, bár nyilván azért is. A turizmus az egyik legjelentősebb bevételi forrása a helyieknek, de a kultikus helyeken (például a most éppen 2026-ra befejezni szándékozott Sagrada Famíliánál) megjelennek a turisták elleni transzparensek. De nem fakad a turizmusból, hogy Barcelonában – a városközponton kívül –a legtöbb bárt kínaiak üzemeltetik. A Ramblán és a gótikus negyedben még kitartanak a helyiek, de azon kívül már a szorgalmas, a sziesztával nem törődő, de a helyiek nyelvét megtanuló ázsiaiak dolgoznak.

Barcelona tökéletes hely a kikapcsolódásra, a feltöltődésre és egyszerre több európai nemzet kultúrájának, szokásainak feltérképezésére. Budapestről kicsivel több mint két órányi repülőútra van. Érdemes elmenni.

Szerző: Sarnyai Tibor

http://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/10/A-La-Sagrada-Familia-stációi-1024x768.jpghttp://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/10/A-La-Sagrada-Familia-stációi-150x150.jpgNews CityUtazásBarcelona,Gaudi,katalán főváros,Rambla,Spanyolország,turizmus,utazásVan egy város Európában, amely varázsütésre felébred reggel 9 órakor. Az addig néptelennek látszó helyeken felhúzzák a redőnyöket, kinyitják a spalettákat, az utcák megtelnek autókkal, robogókkal és turistákkal. A fogadók és bárok 12 óráig reggeli menüt kínálnak néhány euróért – senki nem lepődik meg, ha ehhez egy pohár sör...