Sokan még ma is összetévesztik a vegetáriánus táplálkozást a vegán étrenddel. Pedig az utóbbi lényege, hogy az ember semmilyen állati eredetű terméket nem vesz magához, beleértve a tojást és a különböző tejtermékeket is, így a sajtok, joghurtok is tiltólistára kerülnek. Az avatatlan szemnek elsőre szegényesnek és/vagy nagyon drágának tűnhet a vegán szabályok nyújtotta kínálat…

A veganizmus atyja Donald Watson, a brit Vegán Társaság egyik alapítója. Ő használta először a kifejezést 1944-ben, definíciója pedig „a világnézet, amely szerint az embernek az állatok kizsákmányolása nélkül kellene élni”. Az ésszel folytatott vegán étrend tudományos kutatások szerint védelmet nyújt sok degeneratív betegség ellen, és neves egészségtani intézmények állítják, hogy bármely életciklusban alkalmazható. A vegán étrendnek általában magasabb a rosttartalma és kalóriaszagény. Több magnézium, folsav, C-vitamin, E-vitamin, vas és növényi hatóanyag, viszont kevesebb telített zsír, omega-3 zsírsav, D-vitamin, cink, kalcium és B12 – vitamin juthat szervezetünkbe, mint a hagyományos étkezés során. A B12 vitamin pótlása azonban elengedhetetlen, így vegánoknak javasolt erre a célra táplálék kiegészítőt szedniük.

Magyarországon a veganizmus még gyerekcipőben jár, a vegetáriánus mozgalom is csak az 1980-as években kezdett éledezni. A90-es években Vass György Boldizsár (Vegetáriánusok Baráti Köre, Budapest) nevéhez fűződött a veganizmus hirdetése. Magyar részről Steiner Kristóf író, ex-műsorvezető a legelkötelezettebb vegán híresség. Ő már saját receptkönyvvel is előrukkolt, melyet a Magyar Vegán Társaság is az egekig magasztalt.

Persze máshonnan is meríthetünk inspriációt. A tavaly óta működő VegaNinja magazin csapata például mindenben a rendelkezésünkre áll, ha szeretnénk szemléletet váltani, vagy egyszerűen csak jobban beleásnánk magunkat a régi-új életfelfogás részleteibe. Bár a fogyasztható élelmiszerek listája hosszú, azért széles a paletta a megfelelő ételekből is, mert majdnem minden növényi alapú élelmiszer lehet vegán. A ratatouille, falafel, vegán burrito, rizs, bab, hummusz, vagy a durum tészta mind-mind ízletes fogás egy vasárnapi ebédhez. A tofu, tempeh és szeitán szintén a vegán konyha kedvelt alapanyagai. A tehén- vagy kecsketej helyett növényi tejszínt és növényi tejet lehet használni. A tyúktojást az almaszósz, az őrölt lenmag, a burgonyapüré, vagy a selyem tofu váltja fel, illetve úgynevezett kereskedelmi, keményítőalapú tojáshelyettesítőket is feltaláltak már. Népszerűek a szójából és gluténból készült húspótlók, vagyis a „hamis húsok”,mint a tönköly gabonahurka, vagy csemege gabonakolbász. A sajtutánzatok szójából, diófélékből és tápiókából készülnek, a Chreese, Daiya, Teese, Tofutti vegán sajtok helyettesíthetik a tehéntejből előállított sajt ízét.

vegan 2Persze felmerül a kérdés, hogy mindezért mennyivel kell többet perkálnunk a boltban. 200 g-os szójatejfölt 335 forintért találtunk, 10 deka növényi sajtot pedig 566 forintért kínálnak egy kifejezetten vegánoknak létrejött webshopban. Ebből kiindulva, vajon a veganizmus tulajdonképpen sznobizmus? Megteheti-e az átlag magyar, hogy a 125 forintos import tehéntej helyett a kókusztejet helyezze a kosarába 7-800 forintért?

Szerző: SzJ

forrás: wikipédia

http://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/07/Unknown-13.jpeghttp://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/07/Unknown-13-150x150.jpegNews CityÉletmódéletmódváltás,tempeh,tofu,vegán,vegan ételek,vegan étkezés,veganizmus,vegetarianusSokan még ma is összetévesztik a vegetáriánus táplálkozást a vegán étrenddel. Pedig az utóbbi lényege, hogy az ember semmilyen állati eredetű terméket nem vesz magához, beleértve a tojást és a különböző tejtermékeket is, így a sajtok, joghurtok is tiltólistára kerülnek. Az avatatlan szemnek elsőre szegényesnek és/vagy nagyon drágának tűnhet...