Mindannyiunk élete küzdelem. Van e értelme segíteni másokon, amikor magunkon is alig-alig tudunk? A komolyan gondolt jótékonyság valóban gyógyító erővel bír?

Jónak lenni, önzetlenül, önként segíteni valakinek, mindenféle presszionálás és anyagi ellenszolgáltatás nélkül, jó! De, vajon minden szentnek maga felé hajlik a keze? Szociálisan érzékenyen önként és dalolva, egyre többen éreznek rá az önkéntesség és adományozás világára. Amellett, hogy divatos, módi lett jónak lenni, vannak, akik ösztönösen cselekednek és legalább olyan komolyan gondolják a jótékonykodást, mint életük egyszerű, hétköznapi pillanatait. Talán születni kell rá, talán elég, ha megérint a minket körülölelő, nehéz világ. A tapasztalásaink, a jóság utáni légszomj, a hasznosság, a minőségi és testközeli tapasztalatszerzés mind-mind olyan jellemzők, melyek egyre több nőt és férfit vezetnek el, kortól függetlenül ebbe a csodálatos világba.

Egy a sok közül

önkéntesség 2A kutatások szerint az elmúlt években nőtt az adakozó kedv. Már nem csak a pénztárcánkat tárjuk nagyra, hanem úgy igazán, a szívünket is. Ennek hatására, egyre több civil szervezet élvezi és használja bátran és egyre erősebben az önkéntestoborzást a repertoárjában. Menő az időnket adni ajándékba. Nem csupán a szó hétköznapi, egyszerű értelmében, hanem valóban menő! Van, amit ugye pénzért nem lehet megvenni. Ez olyan. Egy intenzív, lélekemelő élmény annak, aki adja és annak is, aki kapja. Olyan ez, mint egy függés. Elkezded és rájössz, hogy nem tudod abbahagyni. Mindegy, hogy mi volt a motivációd, mindegy, hogy mennyi időt kell ráfordítanod, csinálod! Képes vagy hegyeket megmozgatni, hiszen elkezdesz hinni magadban és abban, hogy mekkora értéke van a munkádnak, az olyan munkádnak, amiért pénzbeli fizetséget nem kapsz. És ennek ellenére egyre rendszeresebben csinálod. Mert a szolidaritás érzése mellé hangtalnul, lábujjhegyen bekúszik az, hogy többnek érzed magad, észrevétlenül tanulsz. Energikusabb leszel. Belekerülsz egy olyan közegbe, ahol teljesen mindegy, hogy kőműves vagy avagy top manager. Ha jól és szívből segítesz, csak az embert látják benned. Talán ez a titka. A mai világban így tudunk emberek maradni.

Csakis egészséges fanatizmussal

A komolyabb önkéntes munkákra nem könnyű benevezni. A klasszikus önkéntesség mellett (adományozáson és jótékonykodáson alapul és a szolidaritás a legfőbb kiváltó oka), ugyanis egyre elterjedtebb az úgynevezett új típusú önkéntesség. Ennek középpontjában a tudásalpú, információs társadalomra jellemző társadalmi értékek állnak. Ez utóbbi típus elsősorban, pozitív értelembe véve jellemezően érdekalapú is. Motivációi a tudás megszerzésének vágya, illetve innovatív tevékenységek iránti elköteleződés. Ebből is látszik, hogy sokkal tudatosabban átgondolt magatartásforma lett mára az önként végzett munka. Sok fiatal azért kapcsolódik be egy – egy programba, mert szakmai tapasztalatot akar szerezni, kapcsolatokat szeretne építeni. A jól megválaszott önkéntesség során, persze nő az elhivatottságuk is, így lényegében, a két típusú önkéntesség egymást kiegészítve, egymás mellett létezik.

Érdemes nyitott szemmel járni. A komolyabb civil szervzetek önkéntes programjaiba nem lehet csak úgy belegázolni traktorral. Felvételi beszélgetés, felkészítő tréningek és felügyelt terepmunka vár minden elhivatottra, hogy a direkt helyzetekben megfelelően üljék meg a lovat. Tanulni kell. Ennek ellenére megéri. Én jóideje gyakorlom. Megváltozott az életem!

Szerző: Kovács Eni

 

 

 

 

 

 

http://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/05/Hands-reaching-out-help-people330.jpghttp://citynews.hu/wp-content/uploads/2016/05/Hands-reaching-out-help-people330-150x150.jpgNews CityBelföldcivil szervezetek,ingyen munka,jótékonykodás,lélekgyógyítás,önkéntességMindannyiunk élete küzdelem. Van e értelme segíteni másokon, amikor magunkon is alig-alig tudunk? A komolyan gondolt jótékonyság valóban gyógyító erővel bír? Jónak lenni, önzetlenül, önként segíteni valakinek, mindenféle presszionálás és anyagi ellenszolgáltatás nélkül, jó! De, vajon minden szentnek maga felé hajlik a keze? Szociálisan érzékenyen önként és dalolva, egyre többen...